Időben elkezdték a gyötrő szúnyogok elleni védekezést a Balaton környékén, volt már biológiai és kémiai gyérítés is, mégis van belőlük elég. Még nappal is képesek megtámadni az embert, az alkonyati időszakról már nem is beszélve. Országszerte gondot okoz a szúnyoginvázió, amit egyesek egyértelműen a klímaváltozás számlájára írnak.

A megszokottól eltérőnek mondható az esős május, amire hirtelen jött a kánikula, mindez pedig kedvező körülményeket biztosít a döngicsélő vérszívóknak. Közel 50 féle szúnyogfaj ismeretes hazánkban, gyakori a Balatonnál a gyötrő szúnyog (Aedes vexans Meigen), a mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii Ficalbi), az oldalfoltos szúnyog (Ochlerotatus sticticus) sőt van balatoni szúnyog is (Ochlerotatus annulipes).

Szúnyoginvázió van (Fotó: Flickr)

Mindegyik kedveli a meleget és a nedves környezetet, így az idei nyár eddig nagyon jól alakult számukra: szapodásukhoz adottak a gyorsan melegedő vizek, pocsolyák. És, hogy miért csípnek meg bennünket? Nos, ez is összefüggésben áll az utódnemzésükkel. Az emberek vérében található fehérjét használják fel petéik felépítéséhez. (Van olyan faj, amelyik madarak vagy kétéltűek vérét, esetleg más emlősök vérét fogyasztják.)

A nőstények szúró szájszervükkel hatolnak belénk, majd nyálukkal antikoaguláns anyagot juttatnak a szúrás helyére, ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben. Ezt érzékeli szerveztünk és a bőrünk viszketni kezd. A kivörösödő foltok nagysága, kiterjedése, megmaradása már az immunválasz következménye, amit a rovar nyálában lévő különböző anyagok okoznak.

Sokan panszakodnak a közösségi oldalakon, hogy hosszan tartó, vörös duzzanatok keletkeznek a szúnyogcsípésektől.

Jó, ha tudjuk: nem csak egyfajta szúnyog támadása érhet bennünket egyidőben. Ráadásul az is előfordulhat, hogy minket megcsípnek, a mellettünk állókat pedig egyeltalán nem bántják. Kutatások kimutatták, hogy legjobban a nullás vércsoportot szeretik, aztán a B-t, és legkevésbé az A-t. Más felfedézek szerint a szúnyogok érzékelik a lélegzetünk által kibocsátott szén-dioxidot, illetve az izzadásunk során keletkezett tejsavat.

Dr. Nagy Árpád háziorvos, belgyógyász szerint ennek másféle oka is lehet.

– Köthető a vércsoporthoz is, de valójában az alap immun-sátusztól függ, hogy kinél milyen bőrpír, vagy duzzanat alakul ki, vagyis attól függ, hogy kinek milyen az immunrendszere. Befulladással, nyelduzzanattal, egész testet érintő kiütéssel ritkán találkozni szúnyogcsípéskor. Ritkábban fordul elő, mint a méh- vagy darázscsípés esetén, ahol például a melittin nevű fehérje okoz allergiás reakciót – emeli ki a háziorvos.

Dr. Nagy Árpád háziorvos, belgyógyász (Fotó: Nagy Árpád engedélyével)

– Heti egy-két alkalommal hozzám is fordulnak kiterjedt, véraláfutásos, gennyező csípésekkel. A gennyezés akkor alakulhat ki, ha a beteg elvakarja a duzzanatot és a bőrön lévő kórokozókat beviszi a gyulladásos folyamatba. Nem érdemes vakarózni, mert bakteriális felülfertőződés is kialakulhat – mondja Nagy Árpád.

Az ilyenkor szükséges, hosszú kezelést inkább kerüljük el! A már meglévő csípéseket ne dörzsöljük, ne vájjunk bele körömmel! Ne menjünk pangó vizek mellé, használjunk kültéri szúnyogriasztókat, spray-ket!

Szúnyogcsípés (Fotó: Shutterstock)

– Orvoshoz akkor menjünk, ha nagyon viszket, levert állapotban vagyunk, magas a lázunk vagy gennyezést tapasztalunk – hívja fel a figyelmet a szakorvos, aki hozzáteszi: kalciumot teljesen felesleges duzzanatokra, bőrpírre használni, hatása ugyanis nem igazolt.

Összeállította: Krausz Andrea

(Borítófotó: Shutterstock)