– Nincs még egy olyan tavi verseny Európában, amely ilyen fejlesztési versenyt generált volna, mint a Kékszalag. Csak itt mennek egymás ellen a legkülönfélébb, legújabb fejlesztésű hajók, és persze a régi klasszikusok – sommázta a Vitorlázás Magazinnak Vándor Róbert, az RSM2 kormányosa, hogy miért is különleges a legnagyobb hazai verseny.

A verseny nemzetközi jellegét erősíti az is, hogy az MVSZ adatai szerint az elmúlt 3 évben 18 országból jöttek nevezők a szalagra, köztük jó néhány vitorlás legenda.

Amíg a klasszikus európai tavi versenyek némelyikén (például a Garda tavon rendezett Centomiglián) évről-évre zsugorodik a mezőny, addig nálunk tavaly nevezési rekord dőlt, és a szervezők az idén is 600 hajóra számítanak. És persze nem csak népesebb, de egyre keményebb is a mezőny.

Az 50. Kékszalag népes mezőnye (Fotó: MTI/Jánossy Gergely)

– Jó látni, hogy már nem csak 1-2, hanem tucatnyi, akár győzelemre is esélyes hajó áll rajthoz a versenyen. Ráadásul a legtöbb csapat évről-évre fejleszti is a hajóját, így már eljutottunk odáig, hogy néhány év alatt elavul az a technika, amely korábban még az élmezőny elejére is elég volt – jellemezte az erősödő mezőnyt Litkey Farkas.

Ha valaki, akkor ő pontosan tudja, miről beszél: nem csak azért, mert tizenhárom győzelmet aratott már a szalagon, hanem azért is, mert ő volt az első, aki direkt a Kékszalagra szerzett rendszeresen új, high-technek számító hajót. Ma már nincs ezzel egyedül: minden csapat fejleszti a saját „csomagját”, és már nem is csak évről-évre, hanem akár az adott szezon során is.

A Litkey Farkas kormányozta PreVital a Fehérszalagon (Fotó: Magyar Vitorlás Szövetség engedélyével)

Azt persze túlzás lenne állítani, hogy a Kékszalag olyasféle jelentőségre tett volna szert technikai fronton, mint a vitorlázás Forma-1-ének tekintett Amerika Kupa (ahol a legkomolyabb innovációk jelennek meg mindig), de európai és tavi szinten biztosan a hazai tókerülő tölti be ezt a szerepet. És, csak úgy mellesleg: tavaly még Forma-1-es sztárok is megjelentek a regattán, hiszen Max Vertappen és Daniel Riccardo a Red Bull vitorlás csapatával hangoltak a mogyoródi futamra – ezzel is erősítve a nem is annyira erőltetett párhuzamot a két sportág között.

Az előbbiekből látható, hogy a verseny egyre inkább a csapatok fejlesztéseinek éles vizsgájává kezd válni, legalábbis sokan egyre inkább így tekintik. Ugyanakkor a szervező Magyar Vitorlás Szövetség így definiálja a regattát. „A Kékszalag a Balaton és a vitorlázás legnagyobb ünnepe, a Magyar Vitorlás Szövetség legnagyobb eseménye.

A Kékszalag maga a balatoni vitorlázás. Egyesíti annak legnemesebb hagyományait, és versenylehetőséget nyújt a legmodernebb technológiával felszerelt hajóknak. Résztvevői egyszerre küzdenek meg az ellenfelekkel és az elemek kihívásaival, két napon át egyszerre teszi próbára a vitorlázni tudást, a kitartást és az akaraterőt.”

49. Kékszalag (Fotó: Cserta Gábor)

Bár a figyelem nagy része az élen csatázó többtestű hajókra irányul, a Kékszalag közel sem csak 10-12 hajóról szól. Ezt bizonyítja a regatta története is. Az első versenyre 1934-ben, vagyis éppen 85 éve került sor, már ekkor ez volt Európa legrégebbi és leghosszabb távú vitorlás tókerülő versenye.

Egy 140-160 km-es navigációs verseny – a partok érintése nélkül – nagy figyelmet, hajós felkészültséget, vitorlázó tudást és egész embert kíván. Éppen ezekért a hajós erényekért óhajt a Hungária Yacht Club egy versenyt kiírni, melynek első díja a Balaton kék szalagja volna – így szól a kor legjobb magyar versenyvitorlázói által 1934-ben megfogalmazott eredeti versenykiírás.

A Kékszalagot a kor leglelkesebb, legprogresszívebb magyar versenyvitorlázói, Antal Miklós, Grofcsik János, dr. Tuss Miklós, dr. Keresztúry Gyula és barátaik találták ki Hungária Yacht Clubban. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a tókerülőn bármilyen vitorlás hajóval lehessen indulni és győzzön a leggyorsabb, legkitartóbb!

Az első Kékszalag 21 hajót felvonultató mezőnye 1934. július 27-én kora reggel rajtolt Balatonfüredről. Akkor is és azóta is a pálya kelet felé vezet, tehát a hajók akkoriban Alsóőrsnél, ma Kenese előtt kerülik az első bóját. Siófok előtt elvitorlázva át a Tihanyi-csövön tartanak Keszthely felé, majd onnan vissza Balatonfüredre. A táv légvonalban 155 km – foglalta össze a kezdeteket a szövetség honlapja, a hunsail.hu.

Az első győztes az Ugron Gábor vezette Rabonbán 30-as cirkáló lett, és a résztvevők közül csak ketten adták fel a versenyt. A verseny nagy sikert aratott és ettől fogva kétévenként megrendezték. Többnyire júliusban, lehetőleg holdtölte közeli hétvégéken, hogy az éjszakai vitorlázáshoz minél több fény legyen.
1936-ban és 1938-ban is egy kis, nyitott uszonyos vitorlással, 22-es versenyjolléval nyert Kovács Béla.

1940-ben győzött először olyan hajó, amelyet nő kormányzott: Kultsár Istvánné Gordon Evelyn vezette a Tramontánát és a gyönyörű hajóval két év múlva duplázott. A Tramontana ma a Kékszalag legsikeresebb hajója, hiszen összesen hétszer diadalmaskodott. A Kékszalagon 2011-óta a legjobb női kormányos a „Gordon Evelyn Díj” nyertese.

1944-ben a háború frontja elérte Magyarországot, törölték a hosszútávú túraversenyeket így a Kékszalag elmaradt. A magyar vitorlázók elszánt versenyezni akarását mutatja, hogy a Kékszalag napjára azért a Hungária Yacht Club kiírta a Szent László Év vitorlásversenyt a Balatonfüred-Kereked-Zamárdi háromszögbe. Július 8-án, egy héttel az országot ért legnagyobb amerikai légitámadás után 23 hajó versenyzett. Pedig a rajtot légiriadó miatt még halasztani is kellett!

A háborút követően 1947-ben rendeztek először újra Kékszalagot. Tehát a kétévente sorra kerülő verseny a párosról a páratlan évekre került. Az első háború utáni versenyen nem nevezési díj volt, hanem a résztvevők kaptak a rendezőségtől egy-egy oldal szalonnát, segítendő a versenykedv felélesztését.
A tőkerülő verseny olykor több mint két napig tartott, ha éppen nem fújt jó szél. Ma a limitidő 48 óra, aki ennyi idő alatt nem teljesíti a távot, az már nem talál célvonalat Baltonfürednél.

Fotó: MVSZ/ Szántó Áron

A Kékszalag egyre növekvő népszerűsége tette szükségessé, hogy 2001 óta már minden évben megrendezzék. A verseny legsikeresebb kormányosa Litkey Farkas, aki zsinórban kilenc Kékszalagot nyert 2001 és 2009 között. 2010-ben – katamaránnal – negyedik lett, majd 2011-ben megszerezte tizedik, 2013-ban tizenegyedik, 2016-ban pedig tizenkettedik győzelmét.

Az 1934-ben nyíltnak kiírt versenyen az évek folyamán korlátozások léptek érvénybe. Kitiltották a kis uszonyos hajókat, egyes hajótípusokat, vagy bizonyos években csak kabinos hajók indulhattak. A modern versenyhajók térhódítása is vitákat szült. Amikor 2001-ben elhatározták, hogy a versenyt a továbbiakban már évente rendezik, a döntéshozók igyekeztek mindenki kedvére tenni.

A Magyar Vitorlás Szövetség akkor úgy döntött, hogy a páratlan években bizonyos korlátozó szabályok érvényesek, lehetőséget adva a tradicionális vitorlásoknak a Kékszalag elnyerésére, míg a páros években szinte bármilyen vitorlással szabad versenyezni.

Fotó: Magyar Vitorlás Szövetség engedélyével

2010-ben engedélyezték többtestű hajók (katamaránok, trimaránok) részvételét is, ami rekordszámú részvételt eredményezett. 2010-ben a 42. Kékszalagon 623 hajón, 9 nemzet 3115 versenyzője küzdött. A 2010-es siker hatására a Magyar Vitorlás Szövetség Elnöksége a jövőbe tekintve egy ötéves moratóriummal fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, így 2014-től már újra szabad lett a verseny az alapítók eredeti, 1934-ben lefektetett szándékainak megfelelően.

Valamikor a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhette árbocán a kék szalagot, s ezt a tradíciót később átvették a gőzösök is. A vitorlás sport elterjedésével az európai tavakon is kialakultak azok a versenyek, amelyek győztese árboc­csúcsára köthette a leggyorsabbnak járó elismerést jelképező szalagot. 1934­-ben ezt a szokást ültette át a Balatonra a versenyt először kiíró Hungária Yacht Club, s azóta is a Balatont leggyorsabban körbevitorlázó hajó nyeri el a Kék Szalagot.

Kékszalag-kisokos:

• A versenyt kétszer nyerte el női kormányos: 1940-ben és 1942-ben Kultsár Istvánné Gordon Evelyn vezette győzelemre a Tramontana 8R yachtot. Emlékére ma minden Kékszalagon a legjobb női egység nyeri el a Gordon Evelyn vándordíjat.
• A 2014-es Kékszalagon a Nemere II. egytestű hajók közt addig még fennálló csúcsát is átadta a múltnak a Király Zsolt vezette Raffica, amely 9 óra 56 perc alatt teljesítette a távot.
• A Kékszalag történetének legsikeresebb hajója a Tramontana cirkáló: összesen hétszer diadalmaskodott. A gyönyörűen felújított vitorlás legutóbb 1989-ben győzött.
• A Kékszalag csúcstartója, a Nemere II. nem csak a leggyorsabb körbeérés rekordját tartotta 50 évig, hanem a leglassabb befutás is hozzá köthető: 1953-ban 40 óra alatt ért célba, persze, ekkor is győztesként!
• A verseny jelenleg érvényes rekordját a Józsa Márton tartja a Fifty-Fifty kétárbócos katamaránnal: 2014-ben 7 óra 13 perces időt ért el. Ez a hajó döntötte meg elsőként a Nemere II 1955-ös rekordját is, két évvel az előző eredmény felállítása előtt.
• A legtöbb indulót 2018-ban, a jubileumi 50. Kékszalagon regisztrálták: ekkor 681 hajó állt rajthoz.
• A versenyre mindig azon a júliusi hétvégén kerül sor, amely legközelebb van a holdtöltéhez. A rajt sokáig péntek reggel volt, az utóbbi időben azonban átkerült csütörtökre, de az időpont változatlan: reggel kilenc óra.

A Vitorlázás Magazin 2019/4-es számának Fókusz rovatában rengeteg további érdekességet olvashat a Kékszalagról!

Forrás: Vitorlázás Magazin

Fotók: Magyar Vitorlás Szövetség, MTI