559 vitorlás rajtolt el reggel 9-kor. A katamaránok azonnal kilőttek, az egytestűeknél pedig széthúzódott a mezőny, attól függően, hogy kinek milyen helyet sikerült megcsípnie a rajthoz.
A rajt nehézségét és szépségét egészen addig nem tudtam értékelni, amíg el nem kezdtem magam is hajózni. Akkor fogtam fel, hogy a tény, miszerint a vitorlásokon nincsen se fék, se gáz, elképesztően megnehezíti a verseny elejét, mondjuk, egy autóversenyhez képest. A verseny rajtvonalát tilos a hangjelzés előtt átlépni, viszont a győzelem szempontjából előnyös, ha a hivatalos indulás után minél hamarabb és minél nagyobb sebességgel indulnak neki a hajók.
Elindultak a hajók
Ezért a rajtvonal mögött kavarognak a hajók a rajtot megelőző negyedórában, és amikor elhangzanak a figyelmeztető lövések, minden hajó visszaszámol, és igyekszik úgy helyezkedni és úgy gyorsítani, hogy pont a rajtlövés csattanása után haladjon át a vonalon, full sebességgel. Ez komoly tudást és gyakorlatot igényel, na meg kötélidegeket. A Kékszalag rajtja annyiban különlegesnek tekinthető, hogy – mivel rengetegen indulnak rajta – elképesztően hosszú a rajtvonal, és a többtestűek más szektorból indulnak, hogy ne legyenek ütközések.
A katamaránok is nekivágtak
Idén egy motorcsónak fedélzetéről figyelhettem az indulást, le voltam nyűgözve, hogy viszonylag kis helyen együtt láthatom Európa legcsodálatosabb hajóit.
A Raffica, itt még csak készülődik
Ez első szakasz végén a Fifty-Fifty fordult először Balatonkenesénél, 10 óra 30 perckor.
A Fifty-Fifty (Siófokál)
Utána átvette a vezetést a svájci Roland Gäbler vezette Black Jack, ők vették elsőként a siófoki bóját. Most, amikor a cikket írom, Fonyódligetnél jár az eleje, és ha jól látom, ismét a Fifty-Fifty van az élen, hajókáznak Keszthely felé, miközben a mezőny jelentős része még csak a siófoki forduló felé igyekszik. Alsóörs-Almádi körül leállt a szél, oda sokan beragadtak, csak azok tudtak valahogy vállalható tempóban továbbevickélni, akiknél volt bőszeles vitorla.
A Black Jack vette elsőként a siófoki kaput
Az abszolút verseny egyértelműen a többtestűek között fog eldőlni, a média is őket figyeli, de Kékszalag névtelen hősei a kevésbé előnyös menettulajdonságokkal rendelkező túrahajók. Az ő legénységüket a 155 kilométeres távon alaposan meggyötri a hőség, a változékony, olykor szélsőséges időjárás, a nem alvás és a komfort teljes vagy részleges hiánya. Harmincvalahány óra vitorlázás után, izzadtan és fáradtan már nem mindig őszinte a mosoly az arcokon, de mégis kitartanak, és ez óriási dolog.
A Magyar Vitorlásszövetség gyönyörű fotóit pedig itt láthatod.
Jó szelet!
