Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese szerint ritkaság olyan bálba elmenni, aminek lassan két évszázados történelme van, mindez a Balatonnál, gyönyörű helyszínen, kitűnő kiszolgálással, méltán lehetünk büszkék rá. – Ha az ember végiggondolja, mennyien voltak már itt, különösen megtisztelő, különleges az élmény. Akik Magyarországért sokat tettek, nagy részük megfordult itt, mert fontosnak tartották a nemzeti hagyományok ápolását, amellyel erős, gyarapodó nemzetet tudunk építeni, fogalmazott.
Hozzáfűzte, nemcsak a GDP-n múlik egy ország jövője, hanem élő hagyományain is, ami az embereket büszkévé teszi, közösséggé kovácsolja. Minden nemzetnek arra van szüksége, hogy helyi, vagy országos szinten, akik felelősséget viselnek adott ügyekért, például egy bálon, beszéljenek magán- és közügyeikről, mert így a közösségek, a nemzet erősödik, vélte Rétvári Bence.
Bóka István polgármester üdvözölte az újdonságokat, a kitűnő hangulatot, a rengeteg vendéget, akik táncoltak is. A polgármester szerint nagy sikert aratott az operett, amit a városba is érdemes bevinni. A jövőben „esőbiztossá” kell tenni, a Gyógy teret, ahol szintén ültek vendégek, és az utcabál helyszínét. – Fontos, hogy a bál álljon előtérben, a legszebbek kiválasztása, a verseny helyett, mondta.
Bóka István
Böröcz István, a füredi turisztikai egyesület elnöke Balatonfüred egyik legértékesebb rendezvényének nevezte az Anna-bált, amelyre azok jönnek, akik bizonyosan jó hírét viszik a városnak, és ez számtalan előnnyel járhat. A minden korábbinál több vendég jelzi, arra az eleganciára, amit Füred nyújt, szükség van.
Kulcsár Ildikó újságíró, a zsűri tagja szerint nem az a fontos, ki viseli a legdrágább ruhát, a legprofibb sminket, kinek van a legértékesebb táskája. Az a szép, aki természetes, harmóniában van önmagával, aki nem akar mást játszani, mint ami.
– Nagyon sok emberi kapcsolat tragédiáját okozza, hogy mindig mást játszunk. Itt sok szép lány van, kevés a menyasszonyi ruha, az más alkalomra való, és sok a különleges. Jó látni, hogy a fiatalok, akik máskor lazán öltöznek, most elegáns ruhát öltenek. Minden nő királylánynak születik, itt láthatjuk, mondta.
Kulcsár Ildikó
Vörös Ibolya, a pápai kórház és rendelőintézet igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy ismét részt vehet ezen az emblematikus, tradicionális eseményen. Úgy mondta, ezzel az ember olyan értékrendet is képviselhet, amivel gazdagabb lesz, mert a közel kétszáz éves hagyományt továbbadja környezetének. Az igazgató üdvözölte a sok újítást, változást, így a nyitótáncnál a palotás helyett a magyar zeneirodalom újabb oldalát ismerte meg a közönség. A megújulás fontos, mert, ahogy az életet, a bált is az viszi tovább.
Töreki Sándor, országos bűnügyi főkapitány-helyettes káprázatosnak nevezte a helyszínt, itt a nyár, a Balaton, minden adott a kiváló hangulathoz. – Veszprém megyében születtem, 26 évet szolgáltam a megyében. Ez a közösség, ami a megyét jellemzi, számomra nagyon fontos. Ha ez ember hazajön, és meg tud pihenni egy ilyen rendezvényen, csak jókedvű lehet, jegyezte meg az országos főkapitány-helyettes.
– Nagy büszkeség és öröm, megtiszteltetés látni, hogy a híres magyar porcelánon kínálják a báli menüt, és a magyar manufaktúránál készültek a díszserlegek, és a Kiss Ernő-díj is, jegyezte meg Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, aki üdvözölte, hogy a 193 éves herendi manufaktúra randevút adhatott a 194 éves bálnak. A kérdésre, hogyan tudnak minden évben más színű szívet alkotni a hölgyek nyakába, azt mondta, a természet ihleti a mestereket, idén a vérvörös, narancsos balatoni aranyhíd volt ez.
– Más ez a világ, mint a sportban, az uszodában, de kifejezetten jól érzem magam, kitűnő alkalom a beszélgetésekre, találkozásokra, érvelt Rasovszky Kristóf világbajnok úszó, aki Berecz Zsomborékkal (vitorlázó-világbajnok – a szerk.) itt találkozott először. A világhírű sportembernek az ételek különösen tetszettek, azt pedig csodálta, ahogy a szülők és nagyszülők körbeviszik az első bálozó lányokat a szavazatokért.
Vörös Ibolya és Töreki Sándor
Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, politikus szerint a bál színeivel, izgalmaival, változatos, élményekben, ingerekben gazdag, emlékezetes marad. Históriája is van, és nem lehet nem elképzelni azokat a nemzedékeket, akik a kezdetektől itt báloztak, szerették egymást. – Mindez ötvöződik, adja magát, hogy valaki megírja, megfilmesítse ezt a két évszázados történetet. Muzsikák, táncok, sorsok olyan kavalkádja van mögöttünk, amelyhez a mienk szerényen adódik hozzá, összegezte.
Veress Gábort, a Magyar Állami Szívkórház főigazgatóját főként a sok szépség, a finom ételek, italok ragadták magával. – Örülök annak, hogy Balatonfürednek ilyen rendezvénye van! Nagy megtiszteltetés, hogy egy 300 éves kórházat képviselhetek itt, érvelt.
Schiffer Miklós stílusszakértő, a zsűri elnöke szívesen látta, hogy nagyon sok csinos, fiatal, üde hölgy érkezett, akik magabiztosabbak, őszintébbek, mint korábban. – Ez nem szépségverseny, a bál az ártatlanságról, fiatalságról, a kislányos csinosságról szól, ami idén jellemző. Az Anna-bál szépe egy fogalom – vont mérleget. A divattanácsadó mindig a nő járását nézi meg először, ő a magas, vékony nőket kedveli. A zsűri összetétele biztosíték arra, hogy jó döntést hozzanak.
Meghatódva sétálgatott körbe Pataki Anita és édesanyja, Pataki Józsefné, akik Anita fiától kapták a belépőt anya és lánya születésnapjára. Ők régóta, minden évben figyelték az eseményeket, nézték a tévét. A hagyomány, a szépség, a fiatalság, a szép ruhák, az elegancia, az operett és a keringő különösen megragadta őket, és örültek, hogy sok hírességet láttak.
A füredi Marits Jánosnénak már a találkozásnál, a Vaszary-villa kertjében feltűnt egy nagyon szerény, természetes szépségű lány, aki végül a bál szépe lett. Látta, mennyire bátortalan, visszafogott, ismeretlen ebben a környezetben a kisvárdai Réka, aki az édesapjával jött, ezért az asszony a lányt körbevitte az asztaloknál. – Nem hittem volna, hogy ezzel egy lányregény válik valóra, mondta boldogan az asszony.
Forrás: veol.hu
