– Néha olyan érzésünk támadhat, mintha kimaradnának a telek, az igazi hidegek áttolódnának tavaszra, majd hirtelen forró, száraz nyarakban találjuk magunkat. Extrém hidegek és kiugróan forró időszakok mindig is voltak, de a hirtelen változások gyakorisága megemelkedett az utóbbi időkben – tájékoztatott bennünket dr. Beliczky Gábor. A szakember emlékeztetett minket arra is, hogy ez év május 20-a környékén előfordult, hogy napközben csupán 5-6 °C fok volt a hőmérséklet, majd június elejére meg is érkezett az első komoly hűhullám 34-35 °C fokokkal.
Az élőlények nehezen tolerálják az extrém időjárást; Fotó: Ujvári Klaudia / zaol.hu
– Az élőlények több-kevesebb sikerrel tudják tolerálni ezeket a hirtelen ingásokat. A vízi szervezetek számára segítség a közeg úgynevezett hőpuffer kapacitása, vagyis az a tulajdonsága, hogy lassan hűl és lassan melegszik. Extrém időjárás esetén azonban a körülmények átléphetik néhány élőlény tolerancia küszöbét. Például hideg májusban gyakran hullanak az apró testű madarak, mivel nincs táplálékuk és már ahhoz is gyengék, hogy menedéket keresve átvészeljék a forrásban szűkös időszakot – fejtette ki a biológus.
Kékalga „virágzás„ a Helikon szálló előtti területen; Fotó: Dr. Beliczky Gábor
A korai hőhullámok idején először általában az iszapos, sekély, gyorsan átmelegedő vizekben találkozhatunk látványos kagyló- vagy halpusztulással. Ezek a vizek általában szerves anyagokkal erősen terheltek, így a melegben egy öngerjesztő folyamat indul be. A baktériumok bontják a víz tárolt szervesanyag készletét, mely oxigént von el a rendszertől. Az oxigénhiányos környezetben egyéb káros gázok is keletkezhetnek, melyek tovább generálják az érzékeny, vagy legyengült élőlények elhullását. Ezek a szervezetek is bomlásnak indulnak, mely még további oxigént von el a rendszertől.
– A turista számára látott kép: kellemetlen szagú, zavaros víz, mely időnként elpusztult, bomló kagylót, haltetemet mos a partra.
– A Balatonra eddig nem volt jellemző a nyár eleji vízminőség probléma. Legnagyobb tavunkra inkább a tápanyagszegény jelző jellemző, mintsem a korábban említett szervesanyag terhelési probléma. Ugyanakkor, ha osztályozni kellene a medencéket, akkor szervesanyag-mennyiség szempontjából a Keszthelyi és a Szigligeti-öböl a legkitüntetettebb. Jól tudják ezt a horgászok is, rendre a nyugati-medence fogási mennyiségei a legelőkelőbbek – folytatta a szakértő.
– Az utóbbi napokban magam is észleltem, hogy a keszhelyi parti sétány közelében, illetve a strandokon „virágzik” a kékalga. Ebbe a rendszertani kategóriába tartozó algák nagy mennyiségű jelenléte problémás lehet a vízi élőlények és a vízzel kapcsolatba kerülő élőlények számára. Bizonyos körülmények között egyes fajaik toxinokat termelhetnek, melyek állatra-emberre egyaránt veszélyesek lehetnek. A kialakult jelenség természetes, de előfordulhat, hogy veszélyforrás lehet. Megijedni nem kell, de nem árt tisztában lenni vele és tájékozódni, figyelni.
– Honnan sejtheti a fürdőző, hogy éppen a veszélyesebb algafajok vannak túlsúlyban a környezetében?
– „Virágzás” kezdetén neonzöld sávok, olajszerű foltok figyelhetők meg a vízfelszínen, melyeket lokálisan összefújhat a szél az öblökben. Tartós, összefüggő neonzöld felszíni jelenségkor nem ajánlott már a fürdőzés.
– Mit javasol a fürdőzőknek?
– Figyeljen a gyermekére, hogy játék közben ne igyon a vízből, továbbá az érzékeny bőrűek, kisbabák kerüljék a vizet. Fürdés után célszerű lezuhanyozni. Figyeljünk a kutyákra is, mivel hányás, hasmenés náluk is kialakulhat.
– Mit ne tegyen a parton sétáló turista?
– Ne etesse a vízimadarakat! A bedobált szendvics, kalács és perec nem természetes tápláléka madarainknak. Élettanilag sem előnyös számukra, továbbiakban erősen rontja a lokális vízminőséget. Személy szerint tiltanám.
– Mit tehet a Balatonért felelős horgász?
– Kevés és jó minőségű etetőanyagot használjon és pontosan etessen. A vödörszám behordott etetőanyag már rontja a fogási esélyt és generálja a lokális vízminőség problémát.
– Mi javíthat a körülményeken?
– Összességében a Balatonon újonnan beállított magasabb vízszint elősegíti a vízminőség javulást, még hőhullámok idején is. A nádasok nagy, összefüggő, biológiai-ökológiai egységekként képesek a szervesanyag terhelést csökkenteni, a hirtelen tápanyag felszabadulást mérsékelni. Tulajdonképpen a tó szűrő egységei. Mégis egyre kevésbé egységesek, és egyre inkább szűkül a kiterjedésük. A miérteket mindenki maga gondolja végig…
Olvasd el korábbi cikkünket a klímaváltozás és a Balaton kapcsolatáról!
Forrás: zaol.hu
