– Az a csodálatos a kilimben, hogy mindenhez passzol. Legyen az egy rusztikus parasztház, vagy egy modern villa a Balaton – felvidéken, a kilim felmelegíti a tereket- kezdi Balogh Zsóka aki férjével évtizedek óta gyűjti ezeket a nomád szövött szőnyegeket. Budapesti boltjuk mellett a 150 éves csopaki parasztházban is kilim boltot működtetnek.
A kis bolt a 150 éves szülői házban található. Ebben a házban született Zsóka, aki már a harmadik generáció itt édesapja és nagyapja után. Amikor felújították a házat rájöttek, hogy a nagy átmenő forgalom miatt az utcára néző tiszta szobában pihenőteret nem lehet kialakítani, így került ide a nyaranként működő kis kilimbolt.
– Én eleinte nem nagyon hittem benne, hogy ez működhet, de az idő igazolta, hogy jó helyen vagyunk. Keszthelytől Fűzfőig, főként a nyaralótulajdonosok találnak meg bennünket. A térséget feldolgozó Nagy Káli könyvet lapozgatva csodálkoztam rá a múltkor, hogy a legszebb helyeken ott vannak a szőnyegeink. A legtöbb szőnyegünk Paloznakon van, szerintem biztos itt a legnagyobb az országban az egy négyzetméterre jutó kilimek száma. Akik Paloznakról mennek a strandra, könnyebben megtalálnak minket.
Persze aki bejön, általában nem áll meg a szőnyegekkel zsúfolt tiszta szobában, hanem bekéredzkedik a belsőbb terekbe. A tulajdonosok remek ízléssel alakították ki nyári lakhelyüket, mely a lakberendezési újságok lapjaira kívánkozik. Az öreg fügefa által uralt mediterrán udvaron mindenhol meghitt zugokat fedezünk fel, a nyári konyhában megnézzük, hogy lehet a kilim modern, a régi istálló nagypolgári étkezővé alakult, és az ellentmondás csak látszólagos. A kilim mindenhol ott van, a falon, a földön, az asztalon, az ágyon, sőt kilimmel kárpitozott bútorokat is találunk. Bár én csak félve lépek a régi szőnyegekre, Zsóka megnyugtat, hogy arra valók, hogy járjunk rajta. Náluk a fürdőszobában is kilim van.
–A kilim hihetetlenül tartós. Ha vizes lesz meg kell szárítani, és nem lesz semmi baja. A gyapjú nemes anyag, ha moly vagy kutya nem rágja meg, gyakorlatilag örökké tart. Szőnyegeink az Eurázsiai hegységrendszerből, és Észak- Afrikából Marokkóból, az Atlasz hegységből vannak. Ezek magas hegyek, ahol állattenyésztő nomádok élnek. Ilyen hidegben nagyon jó minőségű gyapjú képződik. Ebből az alapanyagból a téli szálláson előzetes tervek nélkül, fejből szövik a nomád nők a szőnyegeket. A nomád szőnyegkultúra a világ változásával eltűnőben van, a régi kultúrát hordozó antik szőnyegek egyre értékesebbek.
A csopaki boltban régi, és újnak tekinthető, 30- 40 éves szőnyegeket is találunk, a régiek kissé más színvilágúak és drágábbak. A szőnyegminták néhány téma körül variálódnak: a női termékenység szimbólumai a rombuszok, a férfias szimbólumok a kosszarvak, és vannak vagyon- és életvédelmi minták. Ebből a néhány mintából a nomádok sokszínű mintavilágot alakítottak ki.
Zsókától tudom meg azt is, hogy a Magyar Iparművészeti Múzeumnak van a világon a második legnagyobb török- szőnyeg gyűjteménye, csak sajnos kiállítás nincs belőle. Reméljük, hogy előbb-utóbb lesz, de addig is, ha érdekel bennünket a keleti szőnyegkultúra nézzünk be a csopaki boltba. Ha szerencsénk van tárlatvezetést is kapunk a tulajdonosoktól, és ha nem veszünk semmit, akkor is tudással felvértezve, és a sok szépségtől feltöltődve távozhatunk.
Képek és szöveg: Sági Ági
