– Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) meghívására jártam Chilében. Ez a szervezet építi és tartja fenn a világ legkorszerűbb és legnagyobb távcsöveit az Atacama-sivatagban, ahol egy évben akár 330 napon is szikrázóan derült idő van. Bár Magyarország még nem tagja az ESO-nak, én magam is sokat dolgozom azon, hogy hazánk ennek a szervezetnek a tagja lehessen. A legutóbbi utam is ennek előkészítéséhez kapcsolódott – kezdte a beszélgetést Szabó Róbert.
A meghívásnak volt egy nem mindennapi különlegessége is: az egyik obszervatórium (La Silla) a július másodikai teljes napfogyatkozás totalitási sávjába esett. Így Róbertnek alkalma volt újra átélni a természet legcsodálatosabb jelenségeinek egyikét. Az elsőt természetesen Magyarországról, Csopakról látta 1999-ben. Azóta volt szerencséje Ausztráliából és az Egyesült Államokból is megfigyelni, amint a Hold elfedi központi csillagunkat. La Sillán a 16. század végén volt utoljára teljes napfogyatkozás, és 2231-ig kell várni a következőre. Hazánkban 2081-ben esedékes a következő teljes napfogyatkozás.
Itthonról nem látható csillagképek, például a Dél Keresztje, a Tejútrendszer központi vidéke és a legközelebbi extragalaxisok mellett a Magellán-felhők is látszottak a gyönyörű, tiszta, fényszennyezéstől mentes chilei égbolton.
– Utunk során az ESO több, a világ élvonalába tartozó obszervatóriumát megtekintettük. Cerro Paranalon található a világ legfejlettebb távcsőegyüttese, a négy darab, egyenként 8,2 méteres VLT (Very Large Telescope) egységei, amelyek közösen, egyetlen gigantikus műszert alkotva, nagyon nagy térbeli felbontást biztosító üzemmódban is használhatók. Ezután a Paranalhoz közeli Cerro Armazonesen tettünk látogatást. Itt 3000 méteres tengerszint feletti magasságban épül a világ legnagyobb átmérőjű távcsöve, az ELT (Extremely Large Telescope).
A 39,4 méter tükörátmérőjű óriás felbontóképessége a Hubble űrtávcsőével fog vetekedni, fénygyűjtő képessége pedig az eddigi leghalványabb égi objektumok megörökítését is lehetővé teszi majd. Az egymilliárd eurós projekt keretében épülő távcsőmonstrum a tervek szerint 2025-ban kezdi meg működését. Végül az ALMA rádió-távcsőrendszer megtekintése következett, 5100 méter magasan, a világ legszárazabb helyén, az Atacama-sivatagban.
Az elektromágneses spektrumnak milliméteres-szubmilliméteres hullámhosszú tartománya az univerzum leghidegebb helyeinek kutatását teszi lehetővé. Így a kialakulóban levő csillagok és bolygórendszerek, a naprendszerbeli hűvös objektumok és nagyon távoli galaxisok is az ALMA-célpontok között szerepelnek.
Mivel az éghajlat nagyon száraz, és rendkívül kevés vízgőz van a légkörben, ez az ideális helye az európai–amerikai–ázsiai együttműködésben épült, 66 antennából álló rendszernek – foglalta össze Szabó Róbert, aki elmondta, hogy az út hosszú és fáradságos volt, 1600 kilométert utaztak busszal, de megérte átugrani a nyárból a chilei „télbe”.
Forrás: veol.hu
