A klímaváltozás betette a lábát a nyaralók piacára azzal, hogy évről évre hosszabb ideig tart a nyárias időjárás – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely az eladó nyaralók iránti keresletet és az idei árak alakulását vizsgálta.

– A hétvégi házaknál, nyaralóknál ingatlanpiaci szempontból problémás, hogy sokan jellemzően csak jó időben, legfőképp a nyári hónapokban tudják használni azokat, ám ez változni látszik az időjárás miatt. A hivatalos meteorológiai statisztikák szerint ugyanis tavaly áprilisban, májusban és szeptemberben is több volt a napsütéses órák száma, mint az 1981 és 2010 közötti időszak nyári hónapjaiban.

Ráadásul 1901 óta az idei nyár volt a második legmelegebb. Összességében hosszabb ideig használhatók a nyaralók, emiatt pedig felértékelődnek ezek az ingatlanok, ami az elmúlt években egyre erősödő keresletnek is lökést ad – mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A portál elemzése szerint az idei év első nyolc hónapjában az eladó nyaralók iránti kereslet éves szinten 8 százalékkal nőtt. A 2016 és 2019 közötti időszakban januárhoz képest májusban 40 százalékkal volt nagyobb a kereslet, a nyári hónapokban látott érdeklődés pedig 36–73 százalékkal haladta meg az év eleji szintet.

Balogh László elmondta, a nyári hónapoknál kézenfekvő a kereslet felfutása, de sok vevőjelölt már korábban piacra lép, és keresi az eladó nyaralókat. Az erős kereslet a kínálati árakon is látható. Az országszerte meghirdetett nyaralók átlagos négyzetméterára május és szeptember eleje között 5 százalékkal nőtt.

Balogh László azonban kiemelte, ez országos átlag, a különböző régiók között jelentősek a különbségek.

A Balaton környékén a siófoki térségben például ugyancsak öt százalékkal 570 ezer forintra, Balatonalmádi környékén 2,4 százalékkal 420 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméter- ár, míg a tapolcai térségben 5,4 százalékkal 288 ezer forintra emelkedett.

A Tisza-tó környékén 3,3 százalékos drágulás ment végbe idén nyáron, így 125 ezer forintra rúgott a nyaralók négyzetmétere.

A Velencei-tó térségében erőteljesebb drágulás következett be, 10 százalékkal 422 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Balogh László szerint ebben szerepet játszik az is, hogy az ottani ingatlanok már nemcsak nyaralóként, hanem a főváros közelsége miatt állandó lakásként, kvázi agglomerációs ingatlanként is kapósak.

A szakértő szerint, ha a következő években is hasonlóan alakul az időjárás, és hosszabb ideig lesz jó idő, az tartósan erős keresletet eredményezhet a nyaralók piacán.

Nyitókép: shutterstock