Dr. Szántó Endre most ünnepelte a 65. születésnapját, fényképezőgépét több mint 50 éve szinte mindenhová magával viszi. Hermann Katalin, a kiállítás rendezője, a gróf I. Festetics György Művelődési Központ igazgatója kiemelte: több tíz-, de inkább százezer fotó köthető a nevéhez, melyek közül sok megjelent különböző kiadványokban. A helytörténész már négy kötetet megjelentetett a 8 részesre tervezett Hévíz története című sorozatból, amelyben számos saját fotót is publikál.
– Endre több kontinensen is fotózott, a mostani kiállítás képei idén tavasszal születtek Balin és Szingapúrban – ismertette Hermann Katalin. – Talán a legellentmondásosabb, mégis nagyon beszédes felvétel az, amelyen együtt van az ősi kultúrát képviselő szerzetes és a jelent megmutató, elképesztő formavilágú toronyházegyüttes. Több kép is tükrözi, hogy Ázsiában mennyire jelen van ma is a vallás.
Dr. Szántó Endre a két helyszín kapcsán megjegyezte: „Szingapúrban rend, tisztaság és gazdagság van, míg Bali szegény, de boldog sziget”.
– Véletlenül belekeveredtünk a fogcsiszálás ünnepébe, melyről több kép is készült – idézte egyik fontos élményét. – Ez egy vallási alkalom, amelyre a 14-15 éves lányokat hozzák el. Nagyon fontos üzenete van, ugyanis az embernek vannak szemfogai, ha tetszik: tépőfogai, amik általában a támadást jelképezik az állatvilágban. De hogy a lelkekben és a társadalomban harmónia legyen, ezeket ilyenkor lecsiszolják, azt szimbolizálva, hogy Bali a béke szigete. A szertartást nem orvos, hanem papnő végezte. Azt nem sikerült kideríteni, hogy a fiúkat miért nem „vezetik elő”…
Egy másik teremben vitéz Sebők András helytörténeti gyűjteményének egy része látható: képeslapok, illetve olyan emlékek, amelyek a város múltját idézik, akár országos hírű művészek, gondolkodók, tudósok segítségével.
A Gróf Zrínyi Miklós Királyi Tiszti Gyógyház vendégkönyvében például történelmi nevek szerepelnek, illetve bejegyzések, gondolatok, melyek üzennek a mának is – kalauzolta az érdeklődőket a Széchenyi István Polgári Kör elnöke. A másik vaskos kötetet pedig maga nyitotta meg húsz éve, Vendég voltam Hévízen címmel.
– Sok emberrel, Kossuth-díjas művészekkel is találkoztam, s úgy gondoltam, ebben az elektronizált világban írják le saját kezükkel, mit gondolnak a világról és erről a városról – fogalmazott Hévíz díszpolgára. – Az értékes gondolatok mindannyiunk számára útravalóul szolgálnak.
A tárlatot a húsz éve Hévízen élő dr. Nagy Attila sebészprofesszor méltatta, kiemelve: a gyűjteményben elképesztő értékek vannak, amelyek „az egész ország számára jelentősek”.
– Az egyik legfontosabb üzenet – mondta az orvosdoktor –, hogy a gyönyörű, megújuló Hévíz magja a múlt. Ezért vigyáznunk kell arra is, hogy megmaradjanak például a mocsarak. Ugyanis a város és az itt élő ember is ebből épül, s a múlt tartja meg.
Vitéz Sebők András ezt a saját példájával illusztrálta.
– A szülőföld szeretete vezérelt mindig – fogalmazott. – Nekem ennek a kisvárosnak szinte minden négyzetméteréhez fűződik valamilyen emlékem, s visszaköszön a gyerekkorom, amiből merítek ma is. Az édesapám által megkezdett gyűjtőmunkát akkor kezdtem folytatni, amikor felismertem, meg kell mutatnunk a jövőnek, milyen volt a mi településünk a múltban. Tudom, s szeretném megmutatni, hogy a képeslapoknak, vendégkönyveknek ma is van üzenete.
A november 12-ig látható kiállításon az is kiderül a látogató számára, mit üzent a világnak Hévízről például Jászai Mari, Farkas Bertalan, V. Kulcsár Ildikó, vagy éppen Zrínyi Miklós néhány leszármazottja.
Forrás: zaol.hu