– A telephelyünkről csak kifelé megy majd a hal, a továbbiakban nem szorulunk vásárlásra – mondta a likeBalatonnak Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) vezérigazgatója kiemelve, hogy a társaság számára korábban komoly problémát jelentett a telepítéshez szükséges mennyiségű hal megvásárlása.
– Azért volt lényeges a tógazdaság bővítése, mert így teljes mértékben saját termelésű hallal tudunk megfelelni a telepítési kötelezettségünknek. Az állategészségügyi okok is jelentősek, hiszen az idegen tógazdaságokból származó egyedek egészségi állapota ismeretlen számunkra, bármiféle betegség behurcolható a Balatonba – emelte ki Szári Zsolt, aki hozzátette, hogy 2021. január 1-én kerül a halgazdálkodási cég birtokába a fonyódi és mórichelyi, összesen 550 hektárnyi terület, amelyhez a már használatban lévő buzsáki és balatonlelle-irmapusztai tógazdaság is csatlakozik a korábban vagyonkezelésbe került varászlói tógazdaság mellett.
Lehalászás a balatonlelle-irmapusztai halastavakból (Fotó: facebook/Balatoni Hal)
A BHNP Zrt. elődcége, a Balatoni Halászati Zrt. a szétválás után nem szűnt meg, a hitellel terhelt tógazdaságok az ő tulajdonában maradtak. Tőlük került most vissza az Agrárminisztérium segítségével a nonprofit céghez, hiszen a természetvédelmi vagy turisztikai okból különleges rendeltetésű státuszú Balaton hasznosítója az agrártárca szakmai felügyelete és tulajdonosi joggyakorlása alatt álló BHNP Zrt.
A nonprofit cég évi telepítési kötelezettsége ponty esetében 300 tonna, süllőnél 6 tonna. Ezek azok a mennyiségek, amelyeket mindenféleképpen be kell telepíteni a Balatonba, hiszen horgászok tízezrei zarándokolnak a tóhoz, évente már több, mint 90 ezer horgász vált jegyet a magyar tengerre.
Egyre több a horgászok száma a Balatonnál (Fotó: facebook/Balatoni Hal)
De miért jelent jó hírt a tógazdasági bővülés a Balaton-parti vendéglősök számára?
Mint tudjuk, a kormány 2013 decemberében betiltotta a kereskedelmi célú halászatot a természetes vizeken, a halászat megszűnése óta magából a Balatonból nem juthatnak halhoz a parti éttermek, vendéglátóhelyek, ami miatt több szakember és szervezet is felemelte már a szavát.
A BHNP Zrt. most arra törekszik, hogy a piacon elérhetővé váljon széles körben a jó minőségű balatoni hal, mint oltalom alatt álló, földrajzi jelzésű termék. Ezt a jelzést a Balaton és vízrendszerén termelt és fogott hal fedi le, fő szempontja pedig a kifogástalan minőség. Megvannak azok a halgazdálkodási módszerek, amelyekkel kiváló minőségű balatoni halat lehet előállítani a Balaton egykori kiöntésterületén létesült halastavakban, és ezekkel már ki tudják majd elégíteni a legmagasabb minőségi igényeket is.
– Balatonlelle-Irmapusztán és Fonyódon annyi kiváló minőségű halat tudunk majd termelni a vendéglátósok részére, ami az igényeiket ki fogja elégíteni – vázolta fel a jövőt Szári Zsolt. – A Balatonba szükséges süllőivadék mennyiséget immár saját termelésből tudjuk majd fedezni, de ezen kívül nagyobb mennyiségű piaci méretű süllőt is tudunk termelni. A hagyományos tógazdálkodást keverjük majd az intenízvebb termeléssel, ezáltal gazdaságosan üzemeltethető néhány tóegység akár extenzívebb módon is – mondta a vezérigazgató.
Süllőtelepítés a Balatonban (Fotó:facebook/Balatoni Hal)
A jó minőségű balatoni hal, mint oltalom alatt álló, földrajzi jelzésű termék megjelölés most uniós jóváhagyásra vár. Ezen kívül a balatoni fogas, mint hungarikum bejegyeztetése is folyamatban van.
A Balaton vízteste tehát a jövőben is a pihenni vágyók és a horgászok paradicsoma marad, az iparszerű haltermelés pedig a profi halastavak területén történik, akárcsak a világ más részein, ahol védeni kívánják a különleges természetes vizeket.
Krausz Andrea
Nyitókép: facebook/Balatoni Hal
