Tényleg, mekkora a Balaton? Cholnoky Jenő 1936-ban megjelent könyvéből szemezgetünk. (A korabeli helyesíráson nem változtattunk.)

A Balaton bizony nem nagy tó. Könyveink mindig dicsekesznek vele, hogy a Balaton Nyugat- és Közép-Európa legnagyobb tava, mert területe kerekszámban majdnem éppen 600 km² , ám a Genfi-tó, az utána következő legnagyobb meg csak 582 km², valójában tehát nem sokkal kisebb.

De mennyivel nagyobbak a keleteurópai, az ázsiai, afrikai, meg amerikai tavak! Hogy összehasonlíthassuk, ide írom táblázatban a legnagyobb és legérdekesebb tavak méreteit és rajzban is bemutatom az összehasonlítást. (1. ábra.)

Ezek között bizony a mi Balatonunk kicsinyke kis tó. Egyik partjáról mindig látni lehet a másikat. Csak Tihanyból nézhetünk nyugatra úgy, hogy nem látjuk a tó nyugati végét, s a víz az éggel látszik érintkezni.

1906 Balatonfüred, szemben Tihany Fotó: fortepan

Ázsiában a Jang-ce-kiang-folyó torkolata olyan széles, hogy a folyó közepéről nem látni a partokat. Ne is beszéljünk az Amazonasz, délamerikai folyó óriási torkolatáról, mert az nagyobb, mint az egész Dunántúl.

Egy négyszögkilométer olyan négyzet, amelyiknek minden oldala egy kilométer. Egy kilométerben van 1000 méter, tehát egy négyszögkilométerben van 1000 × 1000= 1.000,000, szóval egymillió négyszögméter. Az egész tó felülete tehát 600 millió négyszögméter.

Mivel egy négyszögméter területen három ember, állva elfér, tehát a Balaton jegére 1800 millió ember férne rá állva. Csakugyan elfér-e egy négyszögméter területre három ember? Embere válogatja! Van olyan terjedelmes hölgy, aki maga elfoglalja az egy négyzetmétert (de azért pizsámában rémisztgeti a fürdőtelepet), viszont vannak olyan cingár emberek, hogy négyen is elférnek egy négyszögméteren.

Ha még a Kis-Balatont is ide számítjuk, akkor 2000 millió ember elférne a jégen, tehát az egész földi emberiség!

1928. Magyarország,Balatonalmádi az ülő sorban középen Weygand Tibor énekes.

A Balaton „kicsinységét” még inkább jellemzi sekélysége. A tó közepes mélysége, pontos, pedáns számítások szerint, rendes, közepes vízállás idején majdnem éppen pontosan 3 méter.

…Csak egyetlen kivételes, túlmélyült helye van a Balatonnak. Ez a hely közvetlenül a tihanyi rév előtt van, és 11 méternyi. Hosszas, keskeny gödör ez, majd megtudjuk mi az oka, de olyan kicsiny gödör, hogy a tó átlagos mélységére nincsen nagy befolyása.

A középmélység annyit jelent, hogy ha a tó fenekét úgy alakítanánk át, hogy az mindenütt egyforma mély legyen s mégis éppen annyi víz férjen bele, mint amennyi a tóban valóban van, akkor ez a mélység véletlenül éppen 3 méter volna. Ez bizony nem nagy mélység! Ha két rendes termetű ember egymás fejére áll, a felsőnek a feje kinn volna a vízből. Ha a tó fenekén olyan magas fák nőlnének, mint amilyenek a mi rendes bükköseink vagy tölgyerdeink fái, tehát 10-15-20 m magasak, akkor bizony a fák lombjaitól nem látszana meg a víz. Még a tihanyi „Kút” nevezetű 11 méter mély gödröt is eltakarnák a lombok. Ha csakugyan felnőne ez az erdő a tó fenekén, akkor Tihany hegyeiről csak végtelen zöld lombtengert látnánk, mintha nagy síkságot lepne el az erdő.

… A Duna nagy árvize Budapestnél kerekszámban 10 000 m³ vizet visz másodpercenkint. Eszerint egy perc alatt 600 000 m³-t, egy óra alatt 36 millió m³-t. Mivel a Balaton 1800 millió m³, így a Duna nagy árvize 50 óra, valamivel több mint két nap alatt teljesen megtöltené a Balaton üres medencéjét.

1934. Magyarország,Balaton déli part, balra háttérben a Badacsony. Fotó: fortepan

… A tó sekélységének van néhány igen nagy jelentőségű és érdekes következménye s a Balatont lényegesen megkülönbözteti a svájci és itáliai tavaktól. Először is a tó vize nyáron sokkal jobban átmelegszik, télen meg sokkal jobban lehűl, mint a mély tavak vize.

… Tudjuk, hogy hidegben minden test összehúzódik, melegben meg kiterjed. A víz is. Ha melegítjük, akkor kiterjed, ha lehűtjük összehúzódik, mint a higany. Azért használjuk a higanyt a hőmérséklet mérésére. A víz nem húzódik össze olyan nagy mértékben, mint a higany, de azonkívül 0°C-on megfagy, tehát nem igen lehet a hőmérséklet mérésére használni.

Sőt a víznek egészen különös tulajdonsága is van. Minden folyadék legjobban összehúzódik, amikor megfagy. A víz nem! A víz legjobban összehúzódott, tehát legkisebb térfogatot foglal el akkor, amikor hőmérséklete +4o (természetesen mindig Celsius fokokat értünk!). Ha még tovább hűtjük, akkor kezd kiterjedni s 0o-on egyszerre, ugrásszerűen kiterjed, amikor megfagy. Ez az oka az úgynevezett „kifagyás” tüneményének.

A Hermina villa jégtorlódásban

Ha például a ház falán a vakolat átázik, aztán ez a vakolatban levő víz éjjel megfagy, akkor a jég hirtelen kiterjeszkedése elválasztja a vakolatot a faltól, sőt a vakolat egyes darabjait is egymástól s a vakolat lehull. Némely építőkő is ilyen rossz tulajdonságú, hogy „kifagy”, vagyis a beleszivárgott víz megfagyásakor a kő felszíne elporlik és lehull. A jég fagyásakor való kiterjeszkedése következtében könnyebb, mint a víz, tehát a jég a víz felszínén úszik.

Jegesemberek a Keszthelynél a Balatonon Fotó: Zalai Hírlap archívuma

A meleg tavak vize a mi éghajlatunk alatt télen lehűl. A hideg víz nehezebb, mint a meleg tehát a lehült részecskék lesüllyednek a mélységbe s helyettük meleg víz jön a felszínre. Ez ismét lehűl és elsüllyed. Mindaddig tart ez, a folyamat, amíg a tó vizének egész tömege +4o hőmérsékre lehűlt. Az ennél hidegebb víz már nem süllyed le, mert könnyebb!

Valóban, a mély alpi tavak vize a felszín alatt 10-15 m mélységen túl egészen a tó fenekéig +4o. És ilyen marad télen, nyáron állandóan. Csak a felső 10-15 méter vastag réteg érzi a hőmérséklet ingadozását télen és nyáron. Csakhogy télen nem tud nagyon lehűlni, mert a mélyben rejlő, +4o hőmérsékletű, óriási víztömeg állandóan sugározza a meleget, sőt ebből a meleg mindig el is vezetődik a felső rétegekbe s nem engedi azokat igazán lehűlni. A mély alpi tavak tehát sohasem fagynak be úgy, mint a Balaton. Nyáron meg viszont az a +4o hőmérsékletű víztömeg nem engedi annyira fölmelegedni a felszíni rétegeket, mint ahogy a Balaton vize fel tud melegedni, hisz a napsugár egészen a fenekéig lehat a tónak!

A Balaton vizének sekélysége miatt, tehát sokkal nagyobb hőingadozásokat tanusít, mint a mély alpi tavak. Ez pedig a Balatonnak igen előnyös tulajdonsága az előbbiekkel szemben. Sekélységének második nevezetes következménye, hogy sohasem olyan tiszta, átlátszó a víz, mint a mély tavak vagy éppen a tenger vize.

…A tó vizének homályossága miatt leírhatatlanul szép színjátékai vannak a tó felszínének. De ezt majd csak később beszéljük meg. A tó sekély vize minden hullámzás következtében fenékig felzavarodik, a legfinomabb iszapszemek lebegnek a vízben s ennek igen jó gyógyító hatása van, mert izgatja a bőrt és élénkíti a vérkeringést, anyagcserét.

A balatonparti fürdõk és üdülõhelyek. A siófoki fürdés. Glatz Henrik fényképe után.

Nem vagyok ugyan a „gyógyfürdők” hatásáról teljesen meggyőződve, dehát nem vagyok orvos és nem végeztem kísérleteket, de annyit magamon tapasztaltam, hogy a balatoni fürdés után az embert valami rendkívül kellemes bágyadtság fogja el, idegzete lecsillapodik, étvágya megnő s valami olyan szóval ki nem fejezhető, kellemes közérzete támad az embernek, hogy ezt semmiféle mesterséges kádfürdővel elérni nem lehet. Mindenesetre a tó vizében lebegő, igen finom kovatűk és iszapszemek okozzák ezt.

… A víz sekélységének igen érdekes hatása nyilvánul meg a tó hullámainak alakjában. A hullámok a sekélység miatt általában rövidek és aránylag magasak, sőt minduntalan átbuknak, tarajt okoznak. Emmiatt veszedelmesebbek, mint a mély tavak hullámai.

Igaz, hogy a mély tavon magasabb és hosszabb hullámok járnak, de ezek nem tarajoznak, nem buknak át, tehát a csónak könnyedén siklik egyik hullámról a másikra, de a hullámok nem csapnak be a csónakba. A Balatonon éppen az a veszedelem vihar idején, hogy a hullámok átbukva, ráomlanak a csónakra, megtöltik vízzel és rendesen felfordítják.

1968 Balaton-part. FORTEPAN/ adományozó: Nagy Zoltán

A tó közepén is tarajoznak a hullámok, azért vihar idején valami félelmes zöldes fehér színe lesz a tónak, mintha tajtékzó dühvel vicsorgatná a fogát. Nagyon szép, de félelmes látvány ez, nyílt csónakkal nem is szabadna a tavon messze bemenni a partoktól. Balatonfüreden az első vitorláshajó-építő volt az angol Young, az 1880-as években. Mindig becsmérlőleg beszélt a Balaton hullámairól s az ő tört magyarságával igyekezett a tenger hullámait magyarázni. Utoljára akkorák lettek ezek a hullámok, hogy a tihanyi templomot is leverték volna a hegy tetejéről.

Szó, ami szó, Colombóban, Ceylon-szigetén a hajón kellett töltenünk egy napot vesztegzárban s azzal mulattunk, hogy méricskéltük a kikötő óriási mólóján felszökkenő hullámok magasságát. Erős délnyugati monzun kergette a hullámokat a hullámtörő gátnak és ott megütődve magasra felszökkentek. Bizony a legmagasabb felszökkenés elérte volna a tihanyi templomot, ha nem is verte volna le, de jól lefecskendezte volna! Pedig a templom 80 m magasan van a Balaton fölött.

Csakhogy hát Ceylontól délnyugatra a víz mélysége nem messze a partoktól már 1000 méter, tehát gondolhatjuk, hogy milyen hullámóriások rohannak ott neki a hullámtörő gátnak. A legnagyobb tengeri hullámok megbízható becslések és mérések szerint 300-350 m hosszúak (hullámhegytől hullámhegyig mérve) és legfeljebb 10 méter magasak.

Így tehát Boglár és Révfülöp közt, mivel itt csak 5 km széles a Balaton, csak 15 tengeri hullám férne el s mivel a hullámok 10 m magasak, tehát sokkal magasabbak, mint amilyen mély a tó, ezért a viszony a kettő közt olyan, mint ahogy a 2. ábra mutatja s a 3. ábrán pedig, túlzott magasságmértékkel, látjuk a 15 hullámot Boglár és Révfülöp között.

A Balaton legnagyobb hullámai legfeljebb 7 méter hosszúak és 1 m magasak, tehát az arány 1:7. A tengeri hullámok közt a legnagyobbakon pedig 10:300, vagyis 1:30, tehát aránylag sokkal laposabbak, mint a tó hullámai.

A tó hullámainak méretei tehát elenyésznek a tenger hullámai mellett, de sokkal meredekebbek, sokkal könnyebben tarajoznak, azért veszedelmesek is. Young úr egy szép tavaszi napon, amikor a jég már eltűnt a tóról, friss szélben kievezett a tóra. A halászok figyelmeztették, hogy alighanem vihar jön, ne menjen messze. Young nevetett rajta s az volt az utolsó szó, amit hallottak tőle, hogy „Fütyülöm a maguk Balatonra!” Aztán kitört az északi szél.

… A tó elsötétedett, a hullámok kezdtek vicsorogni a tó belsejében. Messziről látták még, hogy Young küzd a hullámokkal s vissza akar térni. Egyszer aztán dühös szélroham kapta föl a tarajzó hullámok habját, elhomályosult a láthatár s amikor tisztulni kezdett néhány perc múlva, a csónak nem volt többé látható. Megtalálták néhány nap múlva a déli parton felfordulva, de Young nem került elő többé soha. Alkotása azonban itt maradt, mert az ő műhelyéből fejlődött ki lassankint a Yacht-Klub.

1938 Viharos Balaton Fotó: fortepan

A tó sekélységének hatása van az állati és növényi életre is. Az északi part öbleit nagy szélességben lepi el a nádas, a tó vizében pedig messze elterjed a hínár. A hínár a halak legjobb ívóhelye, de a fürdőzőknek nagyon alkalmatlan. Könnyű volna valami jó kotrógépet állandóan munkában tartani a tavon, hogy a fürdőhelyek előtt minden nyáron szaggassa ki a hínárt és szedje föl a lágy iszapot. Bele lehetne az anyagot dobálni a Kis-Balatonnak azokba a részeibe, amelyek ma már sem víz, sem szárazföld területek s lassankint ott jó réteket lehetne művelni. Az északi part fürdőhelyei elől kellene csak kikotorni a hínárt, az egészhez képest ez oly keveset jelent, hogy a haltenyésztést semmiképpen sem befolyásolja.

Forrás: Cholnoky Jenő: Balaton /Arcanum