Hogy mindez mit jelent? Annyit, hogy a projektben résztvevő 3-5 hazai fürdő – illetve számukra az MTÜ – valós időben lesz képes elemezni a fürdőzők számára, nemzetiségére… vonatkozó adatokat, és ehhez igazodva fejleszteni a szolgáltatásaikat. Ehhez egy online felületre töltik fel az adatainkat. Az adatszolgáltatás természetesen önkéntes alapon működik, tehát a továbbiakban sem kötelező megadnunk az adatainkat, ha pancsolni szeretnénk.
Jelenleg másfél éves késéssel állnak rendelkezésre a fürdők látogatottságáról statisztikai adatok, így pedig csak utólag lehet elemezni a folyamatokat. A valós idejű adatokkal azonban nagyobb eséllyel lehet pontosabb terveket készíteni.
Az adatokból az már jól látszik, hogy a hazai és a külföldi vendégek körében egyaránt a fürdőhelyek a legnépszerűbbek Budapesten kívül, a vendégadatok több mint 70 százaléka olyan településről származott, ahol fürdő is működik.
Fotó: hellozalakaros.hu
Közel 30 millió látogatója volt a hazai fürdőknek, ami 64,2 milliárd forint árbevételt jelentett tavaly.
– A magyar nemzeti turisztikai fejlesztési stratégia szerint a legfontosabb szempont egy fürdőhely fejlesztésénél, hogy legyen elegendő szálláshely, „élményláncok” létrehozásával a kínálatba be tudják kapcsolni a helyi termékeket, szolgáltatásokat, illetve nemcsak mennyiségben és méretekben kell fejleszteni, hanem a meglévő infrastruktúrát, szolgáltatási színvonalat is – mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese. Arra is kitért, hogy a specializációban kell előrelépniük a fürdőknek, tematikus, egyedi szolgáltatásokra van szükség. Érdemes azon is elgondolkodniuk, hogy a bérbe adott vendéglátóhelyeikből befolyó, sokszor csak jelképes összeg miként van arányban azzal, hogy a néhány ezer forintos fürdőbelépő mellett többszörösét költik az éttermekben a családok.
Fotó: hellozalakaros.hu
A szakember említést tett arról a felmérésről, amit tavaly a Magyarországra látogató külföldi turisták mobiltelefonjainak kéthavi adataiból szűrtek le, láthatóvá téve ezzel a nyaralási szokásaikat. Ez azt mutatta, hogy a Bükfürdőn pihenő cseh turisták például Sárvárra és Zalakarosra is ellátogattak, a Hévízen két-három hetet töltő orosz vendégek viszont szinte ki sem mozdultak a fürdővárosból, a Hajdúszoboszlón pihenő lengyelek ugyanakkor az Északi-középhegységbe, Budapestre, sőt a Balatonra is eljutottak.
Az MFSZ rendezvényén adták át a 2019-es Magyar Fürdőinnovációs Díjat, amelyet az innovatív fürdőszolgáltatás kategóriában a Zalakarosi Családi-, Élmény- és Gyógyfürdő Zrt. , az innovatív műszaki-technológiai, üzemeltetési megoldásaiért a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, az innovatív szemléletformálásért pedig a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház kapott.
Fotó: Zalakarosi Fürdő
Ötcsillagos Nemzeti Tanúsító Védjegyet kapott Harkányfürdő a gyógyfürdő és a strand kategóriában, valamint a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő strand és uszoda kategóriában, míg négycsillagos minősítést nyert el strand kategóriában a Miskolc Selyemréti Fürdő.
Nyitókép: heviz.hu
