A Veszprémi Állatkert csodálatos élményt nyújt a család minden tagjának, nem csak nyáron, de télen is.
– Az Állatkert 33 hektáron fekszik, ami pont egy egész napos programot kínál kicsinek és nagynak. Ezért most nem a terjeszkedésre szeretnénk figyelmet és energiát fordítani , hanem a meglévő részek fejlesztésére – mesélte Török László.
Elmondta, hogy ez a terület, mint erdőség alapvetően nem volt túl kedvező, ezért az állatok mellett értelemszerűen nagy szerepet kaptak és kapnak a növények is. Idén rekordmennyiségű, 360 nagy fát ültettek el az állatkert területére, és 704 cserjét. Az elmúlt 10 év alatt pedig összesen 5800 fát telepítettek ide. A fák nem csak a tiszta levegőhöz elengedhetetlenek, hanem nyáron enyhítő árnyékot adnak az embereknek, és otthont a különböző rovaroknak, bogaraknak és madaraknak.
– Csodálatos érzés meglátni tavasszal az első fészket azokon a fákon, amelyeket mi ültettünk – emlékezett az igazgató.
Az elmúlt években európai színvonalú, szinte új állatkert épült fel, amelyben helyet kapott többek között Magyarország legnagyobb szavanna kifutója. A fókák, pingvinek medencéje, a majomház fejlesztései, a gazdag madárvilág kialakítása mind hozzájárul a park teljességéhez.
A fásítási program mellett fontos előrelépés, hogy esővizet használnak, amit napelemek melegítenek fel akár az elefántok medencéjéről van szó, akár a dolgozók zuhanyzó vizéről. Jövőre megszüntetik a műanyag palackok árusítását, a szelektív hulladék gyűjtés, és az elhasznált elemek gyűjtésére pedig a Tanoda programjainak keretén belül hívják fel az ifjúság figyelmét. Hiszen az új generáció nevelése a legfontosabb, hogy nekik mindez már természetes legyen.
A következő időszak fő projektje a Fejesvölgyi terület rekonstrukciója. Tavasszal nyílik az új medvekifutó, ahol a tervek szerint egy hídról lehet majd megtekinteni a macikat, nem pedig üvegfal mögül. Két másik kifutó is épül majd, egyik biztosan a kérődzők számára. Elkészültek a nagymacska bemutató rész tervei is, ennek megvalósítása azonban hosszabb folyamatot igényel, de a lelkesedés töretlen.
Mindeközben az állatkert számos hazai és nemzetközi projektbenvesz részt, amely az állatok visszatelepítéséről szól. Ilyen például az Uhu-projekt, hiszen Magyarországon régebben sokkal több uhu bagoly élt, de számuk jelentősen lecsökkent. A Veszprémi Állatkertben azonban az évente születő uhu fiókákat nem más állatkerteknek adják, hanem visszaengedik a természetbe. Így járul hozzá az állatkert a magyarországi uhu populáció növeléséhez.
Nemzetközi összefogás keretén belül az állatkert részt vesz egy panda projektben is. Nepálban figyelik az erdőket, és azokon a területeken, ahol nagyon megfogyatkoznak a pandák, oda visszatelepítik őket. Emellett támogatnak egy Dél-Afrikában lévő pápaszemes pingvin mentőállomást. Török László kihangsúlyozta, hogy nem csak az Állatkertnek nem csak az a feladata, hogy az ott lévő állat állományokról megfelelően gondoskodjon, hanem az oktatás és természetvédelem mellett az állatok elterjedési területeire is figyelmet kell fordítaniuk.
A fejlesztéseknek köszönhetően az Állatkert jó híre olyannyira terjedt el, hogy nem csak Európából, például a Ljubljana-i állatkertből érkeztek megszemlélni a működését, hanem a Shanghai-i állatkert is a veszprémit választotta, hogy az itteni fejlesztések által ötletet merítsen saját intézményéhez.
Tervek folyamatosan vannak, amelyek egyre környezettudatosabbak, és mindenekelőtt figyelembe veszik az itt lakó állatok hogylétét. Az Állatkert kapuja télen is nyitva áll, és ilyenkor is különleges élényt nyújt a havas legelőkön bóklászó lámák, tevék, struccok és nagymacskák látványa.
Készítette: Szücs Ildikó