Idén nem csak a NOHAB, azaz az M61-es szerelmesek, de a Púpos, M40-es dízelmozdony rajongók számára is izgalmas vonatcsatára került sor a Balatonnál. 800 utas szállt fel a két szerelvényre Budapesten, hogy a tó északi és déli partján egymással versenyezve érkezzenek meg a tapolcai állomásra.
Sokan autóval követték a szerelvényeket, és azokat megelőzve az állomásokon fotókat, videókat készítettek az ikonikus járművekről.
Tapolcán a hatalmas szél ellenére több százan várták a begördülő monstrumokat, a vasútrajongók számára igazi ünnep volt ez a találkozó. A felhők és a napsütés játéka csodaszép fényeket biztosított a profi és amatőr fotósoknak is, volt, aki kora délelőtt elfoglalta a helyét, hogy tökéletes képeket, videókat készíthessen az állomásra érkező szerelvényekről.
A vasútrajongó fotósok számára nagyon fontos, hogy kedvenc mozdonyaikról olyan képeket készítsenek, amin csak a járgányok, szerelvények láthatók, emberek nem. Volt, aki a közösségi oldalon üzent a rendezvény alatt a szervezőknek, hogy milyen szögbe álljanak egymás mellé a mozdonyok a tökéletes kép kedvéért.
A NOHAB és Púpos rajongók Tapolcán fel is szállhattak a mozdonyokra, azokat meg lehetett simogatni. Az meg sem lepett, hogy 3-4 éves kisfiúk nem a színek alapján különböztették meg a mozdonyokat, hanem azok gyári számát is tudják, de a kislányok, anyukák is lelkesen üdvözölték a vonatokat.
Tiszteletet ébreszt az a technika, amit már az ötvenes években is tudtak ezek a gépek, a 2 ezer lóerő már akkor is 100 km/h-s sebességre volt képes.
A fogathajtáson ezeket a mozdonyokat vezetni a mozdonyvezetők számára is megtiszteltetés, sokan a szabadnapjukat is beáldozzák erre az örömünnepre, hogy részesei legyenek az eseménynek, a fogat első mozdonyát vezetni valóban presztízskérdés számukra.
Számomra pedig az volt valódi megtiszteltetés, hogy felmászhattam egy csodaszép narancssárga NOHAB 019 mozdony vezetőfülkéjébe, és nem csak a motortérbe jutottam be, de még a mozdonyvezetői székbe is beülhettem. Fantasztikus élmény volt felmászni a kis oldallétrán, majd a magasból szemlélni a síneket, peronokat.
A mozdonyban a MÁV Nosztalgia Kft. ügyvezető igazgatója, Schvéd Norbert mesél nekünk a Tapolcai NOHAB találkozó megszületéséről. Azt is megtudjuk tőle, mit jelent a fogathajtás, ha mozdonyokról és nem lovakról beszélünk.
– Miért van ekkora kultusza a NOHAB mozdonyoknak, honnét ez a csillogás, a szerelem a rajongók szemében?
– Gyerek voltam, amikor ezek a mozdonyok a Balatonnál közlekedtek – meséli a rendezvénysorozat ötletgazdája, Simonné Visi Erzsébet.
– Igazi vasutas dinasztia gyermekeként nőttem fel, apukámmal már gyerekkoromban futópróbákra jártunk, a mozdonyok iránti rajongás innét ered. Szinte ezen a mozdonyon nőttem fel, csodáltam a formájukat, a hangjukat. Szerelem volt első látásra. Ez a 019-es volt, amelyiken először utazhattam, s amelyiknek még a férjemet is köszönhetem.
Fotó: Simonné Visi Erzsébet
– A NOHAB mozdonyok szerintem a Balatonhoz tartoztak, itt váltak híressé – mondja. – Bár az ország minden részén jártak, de valamiért a víz, a hegyek még jobban kiemelik a formájukat, nekem a gyerekkori, fiatalkori Balaton emlékképei közé a NOHAB mozdonyok is beletartoznak. Minden tiszteletet megérdemelnek, azért szervezzük évről évre ezt az örömünnepet is.
Kép: Zika Balázs FBBár a 219-es Púpossal érkezett, de minden titkot megmutatott nekünk a NOHAB mozdonyon Zika Balázs.
Ő is aktív részese a szervező munkának, a lebonyolításnak, és nem kérdés, de ő is imádja a Balatont. Erről, a mozdony vezetéséről, valamint a NOHAB rajongásáról is mesél nekünk a videóban:
Mutatom azt a duruzsoló hangot, amit minden NOHAB rajongó messziről felismer. Betti is nevetve meséli, hogy ő ezt bármitől meg tudja különböztetni, a legszebb hang, amit valaha hallott.
Bevallom, sokkal nagyobb zajra számítottam a gépházban, gyere, nézd a mozdony szívét, és hallgasd, ahogy zakatol!
Nézd meg a tapolcai találkozón készített képeinket:
Készítette: Mihály Szilvia