Mindez jórészt annak köszönhető, hogy az enyhe időjárás miatt idén nem fagyott be a tó. A madarászok gyakran tartanak az ország számos pontján összehangolt, egyidőben végzett szinkronszámlálást, hogy naprakész adatokat nyerjenek a hazánk területén gyülekező, átvonuló, illetve telelő vízimadár populációk nagyságáról és elterjedéséről.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Dél-Balatoni Csoportjának önkéntesei 2003 óta minden hónapban a Balaton déli partján végeznek vízimadár felmérést. 2005 óta pedig minden év novemberében a teljes Balaton és a környező halastavak, berkek felmérése is megtörténik. Az idei télen új önkéntesek bevonásával a novemberi balatoni szinkronon felül januárban is sikerült elvégezni a tó körüli számlálást. A felmérések során 10-15 madarász jegyezte fel az egyedeket a teljes Balaton körül egyszerre. Dr. Kovács Gyulát, a felmérés vezetőjét kérdeztük a madárszámlálásról és a Balatonon megfigyelt különleges fajokról.
Téli madárvilág Zamárdi partjainál. A vízben barát és kontyos récék, a háttérben a Tihanyi-félsziget (Fotó: Péntek István)
– Milyen érdekességekkel szolgált a januári felmérés?
– Általában minden év novemberében végzünk teljes balatoni számlálást, mivel a több éves adatsorok alapján ebben az időben van a legtöbb vízimadárfaj és egyed a tavon. A nemzetközi felmérés időpontja januárra esik, de ebben a hónapban előfordul, hogy befagy a Balaton, így a vonuló és telelő madarak délebbre húzódnak. Az idei évben további önkéntesek bevonásával januárban is sikerült teljes felmérést végezni, sőt a csapat egy része másokkal kiegészülve decemberben is számolt.
Januárban összesen 38 vízimadárfaj 32605 egyedét regisztráltuk, a halastavakon pedig még további 4105 példányt figyeltünk meg. Összességében a legnagyobb tömegben a szárcsát (9200 példány) figyeltük meg, de jelentős volt még a tőkés réce (5400 példány), a barátréce (4500 példány), a kerceréce (4000 példány,) a kontyos réce (3300 példány) és a dankasirály (3000 példány) is a teljes felmérési területen.
Kontyos réce (Fotó: Pixabay)
Figyelemre méltó még a sárgalábú és sztyeppi sirály 1500 és a kárókatona 1000 példány feletti előfordulása. Meg kell jegyezni, hogy az általunk számolt madaraknál nyilvánvalóan több tartózkodik a térségben, hiszen minden egyes kis öblöt, vízfelületet nem lehet belátni. Továbbá a vadlúdfajok nagy csapatai napközben általában a vetéseken, gyepeken táplálkoznak. Ezeket a fajokat csak a hajnali „húzáskor” lehetne megszámolni, amikor a vízen töltött éjszaka után a korai órákban nagyobb csapatokban hagyják el az éjszakázóhelyeket.
A januárihoz képest 2019 novemberében jóval kevesebb, közel 17500 vízimadarat számoltunk a Balatonon, illetve további 5000 egyedet a halastavakon és berkekben. Mivel az ősz elég enyhe volt, ezért novemberben az északi vonuló madárfajok tömegei még csak részben jelentek meg, ugyanakkor például bütykös hattyúból jóval többet figyeltünk meg az ilyenkor szokásosnak. Ez utóbbi faj általában a tartósabb fagyok esetén vonul a Balatonról délebbre, Horvátország vagy Szerbia be nem fagyó vizeire.
Fotó: Krausz Andrea
– A hattyúval kapcsolatban felmerül a kérdés: nincs túl sok hattyú a Balatonon?
– Ősszel általában 200-300 hattyú szokott a Balatonon tartózkodni, legutóbb 437 egyedet számoltunk az enyhe idő miatt. A legnagyobb mennyiségben a nyár végi vedlési időszakban fordul elő, amikor 500-600 egyed is lehet a tavon. Ilyenkor egyszerre vedlik a szárnytollaikat és 4-6 hétig röpképtelenek. Mivel sokan etetik őket, ezért egy-egy helyen koncentrálódnak, ami akár 100-200 példány is lehet. Ez egyszerre soknak tűnhet, de ha 600 madarat a 600 km2-es vízfelületre vonatkoztatunk, akkor jóval árnyaltabb a kép. A felméréseink alapján 40-50 pár költ a Balatonon, állománya az ezredforduló óta stagnál, azaz beállt egy szintre. A fiókákat vezető családok vizsgálata alapján az látszik, hogy a fészkelők alig 60 százalékának maradnak meg az utódai július közepére. Az első tél, illetve vonulási időszak pedig tovább tizedeli az állományt.
– Mely településeken van a legtöbb madár ilyenkor?
– Jellemzően valamely déli partszakaszon. A januári számlálás alkalmával a legtöbb egyedet, több mint 3300 vízimadarat Balatonszemesnél számoltuk, hasonló mennyiség volt Szántódon, illetve további 8 területen figyeltünk meg 1000-nél nagyobb madármennyiséget. Novemberben Balatonboglárnál volt közel 2600 vízimadár.
– Gyakran hallunk olyan madárfajokról, amelyek csupán a téli időszakban fordulnak meg nálunk. Most is megfigyeltek ilyeneket?
– Igen. Ilyen téli vendégek a nagy tömegben megjelenő kerceréce vagy nagy lilik. De vannak ritka fajok is, mint a hegyi réce, a jegesréce, a füstös réce, a fekete réce, az északi búvár, a sarki búvár vagy a füles vöcsök.
Téli vendég, a füles vöcsök (Fotó: Pixabay)
Ezek a fajok Észak-Európában, illetve Ázsia északi, északnyugati részein költenek és telelni érkeznek hozzánk, illetve ha zord az időjárás, tovább vonulnak.
Még novemberben Szabadi-Sóstónál egy igazi ritkaságot, egy laposcsőrű víztaposót is láttak, amelynek csupán néhány előfordulása volt eddig a Balatonon. Emellett az aktuális „sztárunk” a hósármány. Ez a kedves, bizalmas kismadár a sarkkörön túli területekről érkezett és nagyon jól érezte magát a balatonfenyvesi kikötőnél, ahol a parti kövek között szinte kúszva keresgélte a növényi magvakat, december vége óta. Nagyon szép látvány az ilyenkor még a több helyen is megfigyelhető jégmadár. Emellett van más érdekesség is. Több színes nyakgyűrűs libát is sikerült megfigyelni. Ezek között volt cseh és finn jelölésű, de több saját gyűrűzésű nyári ludat is leolvastunk.
– Visszatérve a számláláshoz! Gyakorlatilag hogyan, milyen technikával számolják végig a madarakat?
– A Balaton partvonalát általában 6 szakaszra osztjuk fel. Egy szakaszon több megfigyelési pont van, az egész tó körül közel 50. A felmérők egy délelőtt mérik fel a Balatont az adott szakasz pontjairól. Mivel a felmérés egyidőben, több helyen egyszerre, azaz szinkronban zajlik, ezért hívjuk szinkronszámlálásnak. Az egyes megfigyelési pontokat úgy jelöltük ki, hogy lehetőleg minél nagyobb vízfelületet lehessen belátni. Arra kell figyelni, hogy a szomszédos pontokról látható csapatokat egyértelműen elkülönítsük, más szóval ne számoljuk meg kétszer ugyanazt. A számláláshoz a kézi távcső mellett spektíveket, azaz állványra szerelt nagy (20-60-szoros) nagyítású távcsöveket használunk.
Nyári ludat is megfigyeltek a madarászok (Fotó: Pixabay)
Nagy madárcsapatok esetében természetesen nem lehet egyesével végigszámolni minden egyes példányt, ilyenkor becsülni kell a mennyiséget. Erre több módszer alkalmazható, például kettesével vagy tízesével számolni. Esetleg egy kisebb rész vagy terület megszámlálása után ezt viszonyíthatjuk a teljes nagy csapathoz, vagy területhez. Ha van idő, akkor rendszeresen ellenőrzöm a becsléseimet, a teljes csapat megszámlálásával. Tapasztalataim szerint jellemzően alábecsült értéket kapok, de más megfigyelők is erről számoltak be. Arra is volt példa, hogy ugyanazt a csapatot többen becsültük meg, és rendszerint ugyanazon eredményt kaptuk minimális eltéréssel. Az adatokat minden helyszínen felírjuk, majd egy adatbázisban összesítjük.
Nyitókép: Krausz Andrea
