A horgászok előszeretettel osztanak meg magukról és zsákmányukról képeket. Egyes horgászok és vállalkozók pedig kifejezetten arra szakosodtak, hogy méretes halakat lopjanak ki természetes vizekből – írja a Magyar Nemzet.
A megrendelők, akik többnyire horgászhelyek üzemeltetői, a halakat egyszerűen ellopatják egy másik vízből, majd a saját tavukba telepítik.
A tíz kilogramm fölötti testtömegű halak tenyésztésével senki nem foglalkozik az országban, ez az üzleti tevékenység ugyanis nem rentábilis. Eközben a magántavak körében óriási a kereslet a kapitális halakra, hiszen egy-egy rendkívüli fogásnak hatalmas a reklámértéke. Ezért az ekkora halakkal való kereskedelem szinte teljes egészében a feketepiacon történik.
Harminckilós pontyot köröz a Nébih – jelent meg a hír több portálon is a múlt héten. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálatához érkezett bejelentés szerint a méretes hal a gyékényesi kavicsbányatavakból tűnt el 2017-ben, és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei halastóból fogták ki 2018-ban, ahol fényképet is készítettek róla. Az ügy hátterében vélhetően bűncselekmény áll, a lapunknak nyilatkozó szakértők pedig kiemelték, hogy a hasonló méretű halakat Magyarországon csak a feketepiacról lehet beszerezni.
– Egyes horgászok kifejezetten arra specializálták magukat, hogy az általuk kifogott, nagy méretű halakat egy-egy vállalkozónak adták el, aki egy oxigénpalackkal ellátott tárolóban élve szállította el a kifogott – jellemzően – pontyokat, és egy magántónak adták el azokat – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke. Hangsúlyozta, hogy az efféle hallopások a cikk elején bemutatott példától eltérően az olyan természetes vizekre voltak jellemzőek mint a Balaton, ahol azonban az utóbbi hat-hét év erőteljesebb fellépése miatt nem ismert hasonló eset.
Fotó: MTI/Komka Péter
Szakértők szerint egy hozzáértő személy viszonylag kis mennyiségű vízben, a folyamatos oxigénellátás biztosítása mellett könnyen el tud szállítani egy kapitális, húsz-harminc kilogramm súlyú halat. Gyakori trükk, amelyet a tenyésztők is alkalmaznak, hogy illóolajokat a vízbe csepegtetve bódult állapotba kerül a hal, amely így a szállítás során nem vergődik, ezzel pedig kisebb lesz a sérülés veszélye.
Böngészd az oldalunkat a legfrissebb és legérdekesebb pecás hírekért és sztorikért!
A Nébih Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) lapunk témával kapcsolatos kérdésére válaszolva elmondta: az utóbbi két évben hét hasonló bejelentés érkezett hozzájuk, három esetben az érintett egyed már visszakerült eredeti élőhelyére, két ügy még folyamatban van. A maradék két esetben nem áll rendelkezésre olyan fénykép, amely alapján a hal azonosítása megtörténhetne.
Ez utóbbi a kulcsa ugyanis az efféle hallopások felderítésének. A horgászok előszeretettel osztanak meg magukról és zsákmányukról képeket, a halakat pedig egy szakértő be tudja azonosítani a rajtuk található sérülések és egyedi pikkelymintázatuk alapján. A szakértők munkáját kifejezetten segítik a horgászok azzal, ha a kifogott halak mindkét oldalát lefényképezik.
Április 19-25 között rendezik meg Tihanyban a VI. IBCC Nemzetközi Balatoni Pontyfogó Kupát, amely a világ legnagyobb pontyfogó bajnoksága a Balaton körül. Egy hétig közel ezer sportember próbálja megfogni a legkapitálisabb pontyokat a tónál. S ez legális, bátran tedd próbára magad!
Olvasói fotó: Mikó Anett
– A húsz-harminc kilogrammos pontyok tizenöt-húsz év alatt érik el ezt a súlyt, és a halgazdaságokban nem nevelhetők ki rentábilisan, miközben nagy a kereslet irántuk. Egy húsz-harminc kilogrammos ponty értéke hatszáz-hétszázezer forintnál kezdődik, de előfordulhat, hogy valaki ennek az összegnek a dupláját is hajlandó kifizetni érte, vagy akár még ennél is többet. A nagy halak óriási reklámot jelentenek egy tónak, és ez a nagy probléma, ugyanis a kereskedelmük nem megoldott. A kor előrehaladtával a halaknál csökken a termékenység, így a tenyésztőknek nem éri meg megtartani az egy bizonyos méretnél nagyobbra nőtt halakat – nyilatkozta Havranek Mihály, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati igazgatója, aki szerint nincs Magyarországon olyan tenyésztő, aki tíz kilogramm fölötti halak kinevelésével foglalkozna..
Az óriáshalak kereskedelmére egy feketepiac épült. Havranek Mihály úgy tájékoztatott, hogy a Balaton térségében még nem sikerült igazán kapitális halat élveszállítás közben lekapcsolni, a Nébih ÁHSZ szintén úgy nyilatkozott, hogy „az eddig lezárt esetekben a halat értékesítő horgász kilétét nem tudták azonosítani”.
A horgász ilyen esetben több százezer forintnyi halvédelmi bírságra, három évig terjedő horgászattól való eltiltásra, valamint egy értékesebb hal esetében a Btk. alapján két évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Az óriási halakat feketén felvásárló tavak tulajdonosai részére a legnagyobb szankció az, hogy az érintett egyedet a hatóság zár alá veszi, és annak kiadásáig a vízterületen a pontyhorgászatot megtiltja.
Nyitókép: Sonline/Németh Levente
