Egy csendes, nyugodt fürdővárosban járunk 1899. szeptember 23-án, az akkori Árok utca és a Kerítés utca sarkán. Gyönyörű napsütéses reggel van, amikor Takács Imre főszolgabíró elindul otthonából a belvárosi munkahelyére.

Orv támadás a főszolgabíró ellen!

– Mi történt?
– A főszolgabíró a szokásos reggeli útvonalán szembetalálkozik Schönfeld György jogász végzettségű, elzüllött csavargóval, aki közvetlen közelről rá lő. A merénylő a csőre töltött fegyverből háromszor lő a főszolgabíróra, majd a pisztolyt maga ellen fordítja, és újra lead három lövést. Ha a krimik szabályait szigorúan nézzük, akkor ebben az esetben két halottal kellene számolni, de csodával határos módon mindketten túlélik az incidenst.

– Elkapják a tettest?
– A hat lövés hangjára az utcában csődület támad, az emberek látják a vérbe borult főszolgabírót feltápászkodni. Takács Imre, bár a mellkasán éri a golyó, fel tud kelni, sőt, folytatni akarja útját a hivatal felé. Az elkövető sem sérült meg súlyosan, ő menekülni kezd a lakók elől, a Balaton-parton tudják csak elkapni.

A keszthelyi part 1895-1899 környékén

– Miért támadt rá az elkövető a főszolgabíróra fényes nappal?
– Schönfeld jól ismerte áldozatát, hiszen korábban maga is a jogi pályán dolgozott, de csavargóvá vált. A történet 1889-ig vezethető vissza, amikor Kiskeszthelyen jegyző választás volt. Mészáros Sándor, Paller Károly és Schönfeld György indult a jegyzői posztért. A szavazást egyöntetűen Mészáros Sándor nyerte. Schönfeld ellen, aki ebben az időszakban írnok volt a jegyzőségen, okirat-hamisítás miatt folyt egy nyomozás. Valószínű, hogy emiatt nem kerülhetett magasabb pozícióba.
A jegyzői kinevezést Takács Imre főszolgabíró írta alá, akinek a választáshoz hivatalból semmi köze nem volt, ő mint a törvényesség egyik embere, aláírásával ellenjegyezte a döntést. Schönfeldet az okirat-hamisítás miatt elbocsájtották állásából, és a jegyzői pozíciót sem kapta meg, az lett a rögeszméje, hogy ez Takács Imre miatt történt így. Tíz évig készül a merényletre, miközben csavargóként élte az életét. Fegyvert szerzett, megfigyelte, merre jár Takács Imre, hol tudja őt a legkönnyebben elkapni. Szerencsére nem volt jó lövő, mert a híradások szerint a merénylet idején egymással szemben álltak, mégsem történt tragédia.

– Milyen büntetésre számíthatott Schönfeld ?
– A korabeli büntetőtörvénykönyv nagyon szigorúan vette a merényleteket, akár halálbüntetéssel is sújthatta az elkövetőt és a társtetteseket. Ezt a büntetést leginkább király elleni merénylet elkövetésekor alkalmazták, vagy az előre megfontolt, szándékos emberölések esetében. A keszthelyi merénylő 1900. márciusában tettéért 5 év börtönbüntetést kap, jó magaviseletért 3 év után elengedhették, de a későbbiekben nem találkoztam a nevével sem fogolytörzskönyvben, sem bűnügyi krónikában, nem tudjuk, mi lett vele.

Az esetről a Pesti Hírlap is beszámolt 1900. július 13-án:

– Gyakoriak voltak a merényletek, leszámolások akkoriban?
– Nagyon érdekes, hogy ebben a korszakban az volt a vélekedés, hogy ilyen típusú bűncselekményeket csak az alsóbb néprétegek követhetnek el. Egy búcsúi bálban, vagy hirtelen haragból elkövetett szerelemféltés esetén fordultak elő gyilkosságok. Ez az ember viszont tanult, jómódú ember volt, bár az évek alatt elzüllött, és a korábbi okirat-hamisítás is jelezte, hogy nem egyenes jellem. Az ilyen típusú merényletekről az akkor újságolvasók azt gondolták, hogy nagyon távoli világban, nagyon aljas emberek követhetik el, elképzelhetetlen volt, hogy Keszthelyen ilyesmi történjen.

Kattints ide, és ismerd meg a csendes fürdőváros többi meghökkentő bűnesetét is!