Valószínűleg sokunk gyermekkori emléke a tavaszi kirándulásukat követő kullancsvadászat, mely során szüleink a testünket tetőtől talpig vizsgálva kutattak az apró vérszívók után. Manapság azonban már nem csak a tavaszi szezon velejárója a kullancs, egész évben érdemes felvérteznünk magunkat ellenük.

Kapiller Zoltán, a Kullancsszövetség Elnöke szerint nem beszélhetünk többé kullancsszezonról: a vérszívók legkedveltebb időszaka ugyan a február végétől augusztus végéig tartó hat hónap, azonban az év fennmaradó részében is egyre gyakrabban találkozhatunk az apró állatokkal, melyek emberre és házi kedvenceinkre is ugyanolyan veszélyt jelenthetnek.

42 faj, egy tucat veszély

Sokan nem tudják, hogy habár a kullancsoknak 42 különböző fajtája létezik, csak egy tucat támadja az embert és az állatot. A társállatok legveszélyeztetettebb fajtája a kutya, melyet a ló és a macska követ, így nem csak magunkra, hanem házi kedvenceinkre is fokozottan érdemes figyelnünk, ha természetbe megyünk.

A kullancsok az emberrel ellentétben kilenc fő nyálmirigycsoporttal rendelkeznek, és 45 féle nyálat képesek termelni, így a kórokozók számos mirigyen tudnak osztozkodni.

Magyarországon a két legnagyobb számú és a kutyákra a legnagyobb veszélyt jellemző betegség a babézia, valamint a Lyme-kór-család által okozott fertőzések. A kullancsok 95 százaléka jellemzően a Lyme-kór-család valamelyik baktériumát terjeszti, mely az állat mellett emberre is veszélyes. A Lyme-kór-család okozta betegséget sokszor tévesen kizárólag a kokárda alakú bőrgyulladáshoz kötik, holott ez a tünet csak a Lyme-kór-betegségek tüneteinek felére jellemző, és a fertőzés bőrgyulladás nélkül is fennállhat.

A kullancsok is érző lények

A kullancsok kivédésére sajnos nincsen általánosan bevált recept, viszont alapos vizsgálattal könnyen felfedezhetjük a vérszívókat magunkon és kedvenceinken. Utóbbiak esetében, a szőr széthajtásával érdemes tetőtől talpig átbogarászni az állatot, és ha kullancsot találunk, azt minél előbb el kell távolítani.

Kapiller Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad körömmel vagy csipesszel megragadni és kitépni a vérszívót, ugyanis ha megszorítják, a kullancs szorongatás hatására fertőzött nyálat köphet.

A vérszívó eltávolítására ezért mind emberek mind állatok esetében a leghatékonyabb orvostechnikai eszköz a kullancseltávolító kanál, melynek segítségével a kullancs alá nyúlva, egyszerűen kiemelhető a vérszívó.

A kutyák vizsgálata során az alaposság mellett a gyorsaság is fontos, ugyanis a babézia kialakulásának esélye a csípés megkezdésétől számítva akár három órán belül 100 százalékos lehet, míg a Lyme-kór esetében három nap után válik szinte biztossá a fertőződés, ezért érdemes minél előbb cselekedni.

Természetes praktikák a csípésekre

Mátray Árpád állatorvos-homeopata szerint a csípések tüneteinek enyhítésére természetes praktikákat is alkalmazhatunk: amennyiben a csípés helye világos vörös, esetleg ödémásan duzzadt és érzékeny az érintésre, érdemes mézelő méhből készült apis, míg a fájdalmas, lilásvörös és kemény duzzanatra, mocsári molyűzőből készült ledum nevű homeopátiás szert használni. Amennyiben kicsi, vörös rügyecskéhez hasonlító csípést tapasztalunk, a tetűfűből vagy másnéven szarkalábból készült staphysagria nevű növényi alapú szer is segítséget jelenthet.

Mátray Árpád felhívja a figyelmet arra is, hogy a kutyára veszélyes babézia esetén az apró csalánból (urtica urens) és petrezselyemből (petroselinum) készített szer fokozza a vizeletelválasztást, és ezáltal segít megelőzni a betegség okozta vér- és vizeletsűrűsödést. A szakember szerint a természetes alapanyagú homeopátiás szerek jó szolgálatot tehetnek, azonban hangsúlyozza, a legfontosabb lépés az elővigyázatosság, az alapos vizsgálat és kedvenceink egészségének megőrzése.

Nyitókép: shutterstock