Akciótervet dolgozott ki a Magyar Fürdőszövetség, amelynek mások mellett a hévízi, a zalakarosi és a lenti fürdő is tagja. A kormányhoz eljuttatott dokumentum az ágazat védelmét szolgálja, hiszen a koronavírus-járvány miatt bezárt létesítmények most hónapokig bevétel nélkül maradnak.
Boros László Attila elnök hangsúlyozta, a Covid-19 miatt a hazai fürdők az elsők között és rendkívül gyorsan zuhantak a válságba. A jellemzően nagyon magas állandó költségek mellett kifejezetten alacsony jövedelmezőségű létesítmények az utolsó szabad forrásaikat is felhasználták, hogy felkészüljenek a nyári szezonra, több helyen kisebb-nagyobb beruházások is indultak.
– Március közepén viszont a forgalom néhány nap alatt a töredékére zsugorodott, s mivel a fürdőüzemeltetők is azt vallják, az emberi élet és az egészség védelme a legfontosabb, ezért a munkatársak és a megmaradt vendégek megóvása érdekében egy hét alatt szinte minden fürdő bezárta kapuit, a bevételeik megszűntek.
– A hazai fürdőszakma meghatározó szereplőit tömörítő szervezetként, a 18 ezer munkavállalót foglalkoztató és mintegy 70 milliárd forint árbevételt generáló ágazat képviseletében üdvözöljük a kormány eddigi intézkedéseit, s egyetértünk a gazdaságvédelmi akcióterv (GA) szándékával, a részletek kidolgozásához pedig szakmai javaslatainkkal szeretnénk hozzájárulni.
Mivel a fürdők, bár piaci szereplőként dolgoznak, mégis jellemzően köztulajdonban álló gazdasági társaságként vagy költségvetési intézményként működnek, így nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak. Ezért a szakmai szervezet azt kezdeményezi, hogy a GA ne csak a kkv-kat segítse, hanem a turizmus szempontjából meghatározó, élményt vagy gyógyulást adó intézményeket is, vagy dolgozzanak ki számukra speciális szabályokat.
A fürdők kezdeményezték azt is, hogy a kifejezetten a turizmus támogatására tervezett, 600 milliárd forintos fejlesztési és felújítási hitelprogramot ne csak a szállodák és éttermek számára tegyék elérhetővé, hanem a fürdőüzemeltetők előtt is nyissák meg a keretet.
A hazai turizmusban a vonzerőt az attrakciók jelentik, a vendégek utazási döntéseinél így elsősorban nem a szálláshelyek, hanem ezek jelentik a motivációt. Ha a fürdők nem tudnak újranyitni, és nem lesz fenntartható az üzemeltetésük a kilábalás időszakában, az egész hazai turizmus újraindulása veszélybe kerülhet, ugyanis a vendégéjszakák 71 százalékát olyan településen regisztrálják, ahol fürdő is működik.
A szervezet azt is kéri, hogy a likviditási hitel-, garancia- és tőkeprogramok legyenek elérhetők a kkv-nak nem minősülő fürdők számára is, hiszen például több nemzetközi jelentőségű üzemeltető, mint például a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház költségvetési intézményként most nem tudja igénybe venni ezt a turisztikai szereplőknek is szánt válságkezelési eszközt.
A szervezet szerint az újrainduláshoz fontos lenne, hogy a szálláshely-szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a fürdők is az 5 százalékos áfakulcsot alkalmazhassák, s egyúttal kezdeményezik a társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati térítési díjak emelését, mivel a hazai gyógyfürdők évek óta mélyen az önköltségi árak alatt nyújtják szolgáltatásaikat.
A szövetség szerint a koronavírus- járvány okozta válságból való kilábalást segítené az is, ha a gyógyfürdőkúrák önálló Szép-kártya-zsebként jelennének meg.
– Ez hatalmas lökést adna a belföldi turizmusnak, és ösztönözné a hazai vendégek itthon maradását – szögezte le az elnök. – Javaslatunk szerint ebből a programból legalább egyhetes kúra és annak szállásköltsége lenne fizethető.
A szövetség hosszabb távon önálló fürdőfejlesztési és -energetikai programot is kezdeményez, hogy javítsák a hazai fürdők működési hatékonyságát és környezeti fenntarthatóságát, és így csökkenjenek a fix üzemeltetési költségeik.
Nyitókép: heviz.hu
Forrás: zaol.hu