Mit ünnepelünk másul elsején?
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap. Eredete az ipari forradalomig nyúlik vissza, amikor Nagy-Britanniában a munkaidő csökkentését követelték a korábbi tíz-tizenhatról nyolc órára. A tiltakozás végül kifulladt.
1980. Felvonulás Veszprémben a Jutasi úton, háttérben a buszpályaudvar (Fotó: Fortepan/Joó Sándor)
1886. május elsején Chicagóban szintén a munkaidő hosszúsága miatt kezdtek sztrájkba a munkások. A tüntetés közben bomba robbant, sokan megsérültek. Az eseményt további zavargások követték. Az amerikai eseményekre reagálva Párizsban 1890. május 1-jén szakszervezetek és munkásszervezetek vonultak fel.
Fűzfőgyártelep, Fűzfő tér, 1979. május 1. (Fotó: Fortepan/Simon Tibor)
1904-ben az amszterdami kongresszuson elfogadtak és kihirdettek egy felszólítást, melyben az állt, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges”.
Fűzfőgyártelep, Fűzfő tér, 1979. május 1. (Fotó: Fortepan/Simon Tibor)
Legnagyobb jelentősége ennek a napnak a szocialista rendszerekben lett, több országban szinte nemzeti ünneppé nőtte ki magát.
1980. Balatonfűzfő gyártelep, Gagarin utca (Fotó: Fortepan/Simon Tibor)
1955 óta XII. Piusz pápa rendelete nyomán ezen a napon a katolikus egyház is ünnepel, „Munkás” Szent József tiszteletére, aki a munkások, azon belül is az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok és tímárok védőszentje.
Forrás: Veol.hu
