A pécsi nyugállományú rendőr alezredes, Szűcs Pál közel 50 éve, naponta öt-hat órát dolgozik alkotásain, eddig 16 makett – 11 kastély, 1 palota és 4 épület- került ki a kezei közül. Legutóbbi műalkotása a hátborzongató, a legendák szerint kísértetlakta balatonedericsi Fekete-kastély.

Fotó: Mihály Szilvia

Mi is jártunk a romos épületben, ebben a cikkben mindent megtudhatsz az épület évszázados titkairól.

– Mi kell ahhoz, hogy egy makett kastély ennyire részletgazdag és élethű legyen? Tervrajzok, fényképek?
– Tervrajzokat, dokumentációkat nem használok a makettjeimhez. A kiválasztott kastélyt személyesen járom be, kívül-belül lefényképezem, és megfigyelek minden apró részletet. Ezt követően, otthon csak a saját fényképeim és az emlékezetem alapján dolgozom.

– Mennyi ideig tart a terepmunka egy kastélyban?
– Ez mindig a kastély nagyságától és a belső adottságaitól függ, de átlagosan 2-3 órát töltök egy kastélyban. Több ezer képet készítek ilyenkor, mindent lefényképezek, hogy a következő hónapokban vagy akár években elkészíthessem a hű mását az épületnek. Két kastélyt 2-2 évig készítettem, a többit egy, másfél év alatt fejeztem be, az edericsi Fekete-kastélyon több mint 7 hónapig dolgoztam.

– Járt már korábban itt?
– Hévízen vannak rokonaim, ezt a kastélyt fiatal korom óta ismerem, hallottam róla. 1972-ben, amikor a feleségemmel Balatongyörökön nyaraltunk, láttam már, de most jött el az ideje, hogy gyufákból elkészítsem.

– Egy-egy kastély kiválasztásánál figyeli annak a hátterét, ismeri az időnként hátborzongató történeteket?
– Az edericsi kastélyban, bár hallottam a legendákat, nem féltem. Az épülethez kapcsolódó gyilkosság és öngyilkosságok itt sem befolyásolták a terepen töltött munkámat. Engem leköt a látvány, az épület falai, a díszítések, a makett elkészítésénél nagyon fontos, hogy minden apró részletre emlékezzek.
Azonkívül, hogy egy dzsumbuj borítja, semmi szokatlan nem volt a romos épületben. Mivel gyerekkoromban egy tanyán nevelkedtem, engem az ágak, bokrok sem zavartak. Csak arra kellett vigyáznom, hogy hasra ne essek.
Voltam már olyan kastélyban, ahol folyamatosan hangokat hallottam, mintha ajtók csapódnának, vagy járna valaki a lépcsőn, de engem mindig csak az épület érdekel, nem figyelek a kastélyok fekete legendáira.
Akkor hiszek majd az ufókban, a szentekben és a szellemekben, ha azok odajönnek hozzám kezet fogni. Egész addig nekem ez csak misztika, nem foglalkozom vele.

– Hogy zajlik az otthoni, több hónapos alkotómunka?
– A több ezer fényképből itthon kiválogatom a legfontosabbakat. Nagyon kell figyelnem a részletekre és azok kidologozására. Például egy ablak, és annak díszítése, vagy itt az edericsi kastélynál az erkélyutánzat, a korlátot díszítő figurák is élethűek kell, hogy legyenek.
Az 4 db 9 mm-es kis szobor kifaragása is hihetetlen türelmet igényelhet, minden testrésze megvan a parányi alakoknak.

– Mi alapján kicsinyít?
– Egy saját magam által kidolgozott aránnyal kicsinyítek. Fontos, hogy az épület belső része is látható legyen, ha az ablakokon benézünk, lássuk a részleteket, a lépcsőket, korlátokat, kandallót, akár a festményeket is. Az edericsi kastély egy 48 x 33 cm-es alapra épült.

– Honnét ered ez a mérhetetlen türelem, ami a gyufából készített makettek építéséhez szükséges?
– Ez egy adottság, hosszú évekig rendőrtiszt voltam, a kihallgatások során is türelemre volt szükség, soha nem voltam ideges típus.
Sokan készítenek gyufaszálból épületeket, de én vagyok az egyedüli Európában, aki teljes egészében elkészítem a belső tereket és az összes díszítést. Van, aki mini gépekkel dolgozik, az én szerszámom egy tűhegyes csipesz, ragasztó, egy régifajta férfi borotva, csiszoló kis deszkám van, nincs szükségem nagyítóra sem.

Fotó: Szűcs Pál

– Sejti előre, hogy mennyi gyufára lesz szüksége egy épülethez?
– Ezt előre nem számolom ki. Most már iszonyatos mennyiségű gyufával rendelkezem, van minden típusból. Van a kis dobozos, a közép családi, a nagy családi és a kandallókhoz használt méretből is.
Egy ideig zsákszámra gyűjtöttem a használt gyufaszálakat, de a kiscsákói kastély készítése után kaptam 2 ezer doboz gyufát, és azóta folyamatosan kapok a kiállítások és újságcikk megjelenések után újabb csomagokat, most már nem kell a trafikba szaladgálnom.

– Hány gyufa fogy el egy kastélyhoz?
– A bajor királyi kastély 36 950 db gyufából, a turai kastély 33 113 db-ból, az edericsi 14 500 db-ból épült.

Fotó: Szűcs Pál

– Hogy szállítják ezeket a műveket, ha kiállításra viszi őket?
– Egy 4 mm vastag akváriumüveg búra alá kerülnek a kész épületek, így tudom őket a kiállításokra szállítani. Az elkészült épületrészeket összeillesztem, a kész épületet pedig egy bútorlapra ragasztom. Erre kerül az üveg, ez hermetikusan zárja a makettet, a portól is védi. Szállításkor ez még többrétegű folpackba van csomagolva, hogy ne sérüljön.

– Miért vannak ásványvizes üvegek a kastélyra téve az egyik fényképen?

– Ez nyomja le a ragasztás után a kastélyt a bútorlapra. Az épület annyira stabil és terhelhető, hogy akár 10 teli üveget is elbírna. A külső fal után a közfalak és az emeletek, lépcsők úgy készülnek, mint egy normál ház építésekor, így minden szerkezetrészem stabil és terhelhető lesz.
Ez a gyufákból készült makett egy nagyon stabil, komoly épület. Több ezer gyufa van egymáshoz ragasztva, ezeknek hihetetlen nagy a teherbírása. Élőben ezek az épületek még inkább lenyűgözik a nézőket.

– Hol láthatjuk legközelebb a műveit?
– Balatonedericsen. A tervek szerint augusztus 15-30-ig lesz látható a kiállítás a településen.

Itt az első napokban személyesen is találkozhatunk majd az építőmesterrel, aki szívesen megmutatja nekünk az épület titkos részeit is.

Fotó: Szűcs Pál

– Az edericsi kastélyban van két lovas poszter, ezt nem mindig veszik észre a nézők. Minden kastélyban elrejtek egy festményt, ezt szeretem a kiállításokon a gyerekekkel megkerestetni. A tiszadobi kastélyom kandallója füstös is, figyelek az apró részletekre, sőt vicceket is kitalálok egy-egy aprósághoz. Szeretem nem csak lenyűgözni, de megnevettetni is a vendégeket.