Viharjelzés anno a Balatonnál – így fejlődött a rendszer
Kevesen tudják, hogy a Balatonnál sárga és piros rakéták fellövésével kezdődött 1934-ben a viharjelzés, akkoriban a mólok végén álló árbocra helyezett kosár le-föl mozgatása is figyelmeztetett az erős széllökésekre, majd a megnövekedett igényekre 1988-ban távvezérelt fényjelzőrendszer váltotta fel az idejétmúlt rakétás-kosaras technikát. A balatoni viharjelzés múltjáról és jelenéről a Siófoki Obszervatórium vezetője, Horváth Ákos beszélt a Magyar Nemzetnek.
Egyedülálló technika a Balatoni viharjelzésben
– Több éves kísérletezés után 1988-ban az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság kezébe és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület működtetésébe került a meteorológia szolgálat mérésein alapuló jelzőrendszer. A tó körül elhelyezett szélmérő készülékek mellett a nyári időszakban három speciális műszer is végez méréseket, közülük az egyik a tó középpontjából küldi az adatokat a siófoki kikötő mellett magasodó toronyba – ismertette.
Ezeket a 1957-ben létrehozott Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban a nap 24 órájában, nagy teljesítményű, speciális számítógépekkel dolgozzák fel. A szakember kiemelte: a Dunántúlon, ezen belül a Balaton térségében a siófoki az egyetlen olyan obszervatórium, amely több mint 60 éve változatlan környezetben végzi munkáját.
– Az onnan kikerülő adatsorok nemcsak a Balatonra, hanem az egész országra nézve tükrözik a klímaváltozás hatásait, és ezzel nagyon sok fontos információt szolgáltatnak a döntéshozók számára – fejtette ki Horváth Ákos.
Mire jó még a viharjelzés? Appok, infokommunikáció és időjárásjelentés
Mint mondta, a viharjelzés alapvetően a fürdőzők, horgászok, vízi sporteszköz-használók és a balatoni hajózás biztonságát szolgálja, emellett rendkívül fontos információkhoz juttatja a vízi rendezvények, Balaton-átúszás, vitorlásversenyek rendezőit is. A kérdésre, hogy a korszerű infokommunikációs eszközökkel hozzájuthatunk-e aktuális, pontos és aktuális meteorológia tudnivalókhoz elmondta: napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a viharjelzéssel kapcsolatos mobiltelefonos alkalmazások.
Az Országos Meteorológia Szolgálat által kifejlesztett OMSZ-METEORA Android és iOS telefonokra letölthető alkalmazásának különleges előnye például az, hogy nemcsak a viharjelzést, hanem az aktuális időjárásjelentést is első kézből teszi hozzáférhetővé.
– Ma már minden vízre szálló hajós, horgász, vízibicikli-kölcsönző, illetve strandvezető mobilkészülékén ott kell, hogy legyen az alkalmazás – figyelmeztet a Balaton főmeteorológusa.
A Balaton a kontinens egyik legbiztonságosabb szabad vize
– Nagyjából 300 ezer fürdőző van a Balatonon a főszezon egy-egy napján, ennyien lehetnek a vízben vagy a vízparton, vagyis ekkora a tó napi humánterhelése – ezt már a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője mondta lapunknak. Horváth László rendőr ezredes határozottan állítja: az OMSZ-nak, ezen belül a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumnak vitathatatlan érdeme, hogy a Balatont ma a kontinens egyik legbiztonságosabb szabad vizeként emlegetik.
Sűrű felvillanások
A legnagyobb, és a többi nagy tavunkon a viharjelzés április 1-jén kezdődik és október 31-én ér véget. A Balaton körül álló fénytornyok lámpáinak percenként 45 felvillanása óránként 40-és 60 kilométeres szél közeledtét jelzi, de másodfokú viharjelzéskor, azaz óránként 60 kilométeres vagy azt meghaladó szélsebesség érkezését jelezve a fényjelző készülék 90-szer villan fel. Utóbbi esetben – kivéve a vitorlásokat – minden vízi járműnek, vízi strandjáték használónak, fürdőzőnek, horgásznak el kell hagynia a vizet. A Balaton időjárásáról részletes információ a www.met.hu oldalon is rendelkezésre áll.
Nyitókép: Krausz Andrea