Az énekesnő bejárta a világot, de gyerekkorában olyan szegények voltak, hogy szinte a Balaton is elérhetetlen volt
– Anyukámék egyszer-kétszer ha jártak ott. Szegények voltak, folyamatosan dolgoztak, nem is voltak utazós fajták. Nekik ez elérhetetlen volt. Amikor gyerek voltam, az ’50-es, ’60-as években nem nagyon jutott rá pénz. Egyszer voltunk Harkányban nyaralni, édesapám mindig mondta, látod Évám, jobb otthon! – mondta a borsonline.hu-nak mosolyogva az énekesnő.
– Nem is tudom, hogyan kaptam az élettől ezt a nagy ajándékot, hogy az egész világot bejárhattam. Ezért is volt az énekesnő számára óriási dolog, amikor az iskolával építőtáborba mehetett. Imádtuk, éveken át az volt a nyaralás. Sokat játszottunk, számháborúztunk, fürödtünk a Balatonban. Divat volt ezekben a táborokban az éjszakai őrség. Az is nagyon izgalmas volt, hogy a sötétben, a csillagos ég alatt őriztük a kaput. Romantikus hely volt az építőtábor.
Az első szerelem és az első csók Balatonakaliban
– Ha mostanában arra, Akali felé járok, összeszorul a szívem. Isteni volt! Ott talált rám először a szerelem, nyolcadikos koromban. Jocónak hívták a fiút. Együtt járogattunk kirándulni, mindenféle programra. Mint egy romantikus filmben, a lányokkal megbeszéltük, hogy mit kell ilyenkor csinálni. Vele, Jocóval csókolóztam először, azt is a lányok mondták, hogy ilyet szoktak csinálni a szerelmesek. De nem tartott nagyon soká, apukám azt mondta, hogy ilyen nyikhaj gyerekekkel nem mehetek moziba, sehova, felejtsem el úgy ahogy van. Így lett vége a szerelemnek, amint visszajöttünk.
Évának nem csak a gyerekkora miatt volt meghatározó a Balaton: magyar tengerhez a turnék is szorosan kötődtek
– A ’80-as években, amikor az ORI-turnék mentek, meghatározó szakmai élmény volt. Mindenki lent volt a Balatonon, onnan jártunk, mint egy csillagtúrára, a balatoni településekre, és máshová is. Akkor fizető vendégszolgálatnál laktunk, onnan mentünk minden felé. Az is szép időszak volt.
Nyitókép: borsonline.hu
