Kis csapatunk úgy indult útnak, hogy kényelmesen haladva kerekezzük körbe a Balatont, legyen idő megállni, nézelődni, fotózni, enni, inni. Ezért négy naposra terveztük az utunkat, melyet csütörtökön Balatonfenyvesről kezdtünk meg.
Elindultunk…
Bőséges reggelivel és persze jókora adag kávéval kezdtük a napot, majd a biciklikre felkerültek a csomagok, s máris indulásra kész voltunk. A bringa kapott egy bíztató pillantást, majd felpattanva a nyeregbe, útnak indultunk.
Faragott szobrok és okospad, kutyák a vízben
Érdekes kontraszt volt a településen a fából faragott szobrok mellett az okospad, melyet menet közben láttunk.
S bár frissek voltunk, nem tekertünk sokáig, hiszen a szomszédos faluban, Balatonmáriafürdőn az övcsatornánál készítettünk pár fotót, majd hogy még egy kis kalóriához jussunk, s hogy élvezzük az édes életet, a közeli fagyizóban elnyaltunk néhány gombóc finomságot.
Elhaladtunk az épülő gyorsforgalmi út mellett, s bár itt is van kerékpársáv, azért aki erre kerekezik, óvatosan haladjon, hiszen mi is többször találkoztunk az úton áthaladó útépítő munkásokkal. Keszthelyig, egészen pontosan Fenékpusztáig aztán meg sem álltunk – a vasúti átjáróknál persze toltuk a bringát – ahol a nemrégiben megnyílt kutyás strandra tértünk be. Ennek a büféjében pihentünk meg kicsit, s néztük, hogy az ebek milyen vidáman futkároznak, játszanak egymással, s rohannak be a tóba. Ez a terület egyébként szabadstrandként működik, így a meleg időben lehetőség van egy kis felfrissülésre. Akár egy ott is megtalálható likeBalaton magazin olvasgatása közben.
Tekerés és evés
A keszthelyi Balaton-parton korábban egy építkezés miatt a tó mellet húzódó sétányon haladhattak a bringások, de már elkészült a közeli új kerékpárútszakasz. Továbbhaladva, majd Gyenesdiásra érkezve érdemes megállni a termelői piacon – mi is így tettünk, s sült keszeget eszegettünk.
Balatongyöröknél, a golfpálya mellett meg kell küzdeni azzal az emelkedővel, melyet nekem még sosem sikerült tekerve megtennem, de rövid sétával, tolva a bicajt, azért idővel feljutottam. Aki Balatongyöröknél és Balatonedericsnél teker, örömmel láthatja, hogy ezen a környéken több szakaszon vadonatúj a burkolat.
Balatonedericsnél az út mentén a bringások által kedvelt büfében meg lehet pihenni, egy kis frissítőt inni, de korábbi tapasztalatom alapján azt is elárulom, hogy nagyon jó lángost is kínálnak itt.
Tovább haladva Szigliget előtt mexikói ízeket kínáló food truck várja a bringás vándorokat, mi ezt most kihagytuk, hiszen nemrég ettünk-ittunk, s egy gyors fotózás után indultunk tovább.
Ezen a szakaszon is vannak emelkedők, megcsodálhatjuk a szemben magasodó várat, majd azt elhagyva csakhamar rátérhetünk egy olyan útra, amely egyedülálló.
Zötyögtet, de ritkaság
Ez a badacsonytördemici macskaköves út. Nem mondom, hogy bringabarát, de hogy különleges ritkaság manapság, azt igen.
Az első nap úticélja felé közeledve pedig még az igencsak hosszú és dimbes-dombos Római út tartogatott kihívásokat. Badacsonyba beérve az út mentén számtalan kis borozó kínálja a helyi nedűket, mi is megpihentünk egy kis időre, egy felüdülést nyújtó, hangulatos és árnyas terasz alatt.
Majd még egy kis tekerés után a szállásra érkezve rövidke pihenő után felfedeztük az esti Badacsonyt, s természetesen a vacsora sem maradt el.
Kellett is a kalória, hiszen a következő napi szakasz volt a legtöbb emelkedőt rejtő táv.
A következő részben tehát magaslatokról is mesélek, s néhány különleges látnivalót is megmutatok. Elárulom azt is, hogy az út minden szépsége ellenére miért éreztem nehéznek ezt a szakaszt.