Lelkes amatőrként élvezhetjük az evezést és a friss levegőt a sárkányhajóban, legfeljebb másnap megküzdhetünk az izomlázzal, de ha komolyabban vesszük, versenysportként is beszélhetünk róla.

Ha a sárkányhajó eredetére vagyunk kíváncsiak, több mint kétezer évet vissza és jó hétezer kilométert keletre kell mennünk. A sárkányhajó ugyanis Kínából származik, s az első jelentős kínai költő és államférfi nevéhez köthető. A legenda szerint az időszámításunk előtt 329–299 között élő Csü Jüant reformtörekvései miatt megrágalmazták és száműzték a fővárosból. Bánatát a Száműzetés című elégiájában örökítette meg, majd amikor hazájának pusztulása eljutott hozzá, a Mi-lo folyóba ölte magát. Halála napja, az 5. holdhónap 5. napja Dél-Kínában népi ünnep lett, amikor sárkányhajó-versenyt rendeznek, s amely a vízbe fúlt költő holttestének keresését szimbolizálja.

Fotó: Tumbász Hédi

Olyannyira, hogy immár hazai és nemzetközi szinten is két szövetség működik, s mindkettő rendezhet világ- és Európa-bajnokságot, s mivel a sárkányhajó a kajak-kenuhoz hasonlóan evezős sportág, a magyarok ebben is eredményesek.

Itt is a jól ismert ellenfelek, oroszok, ukránok, németek az erősek, no meg a kínaiak és a tajvaniak – kezdte Patyi Melinda, a Magyar Kajak-kenu Szövetség sárkányhajó-szakágának vezetője. – Az elmúlt tíz évben több mint húsz aranyérmet szereztek a magyarok, a világbajnokságok dobogójára rendre felléphetünk.

A kajakosként kétszeres világbajnok elmondta, sok korábbi kajak-kenus nyergel át a sárkányhajóra, hiszen itt csapatban lehet, azokkal van együtt, akiket szeret, ráadásul nem kell egyedül evezni. A sárkányhajózás ugyan elsőre szabadidős tevékenységnek tűnhet, de akik mondjuk szeretnének ott lenni a világbajnokságon (az ideit szeptember 9–13. között Moszkvában rendezik meg), erőteljes edzéseket kell végezniük.

Hogyan edzzünk a sárkányhajózásra?

Egy jó sárkányhajós hetente három-négy edzésen vesz részt, mellette pedig sokat segítenek a kiegészítő mozgások, mint a futás, biciklizés.

Ez igaz azokra az egységekre is, amelyek a céges csapatépítő rendezvényekből nőtték ki magukat, s most már a hazai bajnokság küzdelmeiben is helytállnak – sok ilyen baráti társaság létezik. Ez alapján tehát a szabadidős és a versenysport határán mozog a sárkányhajózás, amely Patyi Melinda szerint azért is jó sport, mert mindenkinek élvezetet nyújt.

Minél hosszabb, annál gyorsabb a hajó?

Mivel a sárkányhajónak nagy az önsúlya (250 kilogramm), ezért minél hosszabb a táv, annál gyorsabb, hiszen ha egyszer beindul, utána már „csak” tartani kell a jó tempót. A versenyeket három távon bonyolítják, 200, 500 és 2000 méteren: 500 méteren hasonló tempóra képes, mint az egyesben versenyző női kajakos, míg 2000 méteren már egy férfi versenyzővel is állja a sarat.

Abból a szempontból szabadidős sport, hogy a teljesen amatőrök is elkezdhetik, akár úszástudás nélkül is, és mindenkinek örömet szerezhet, úgy mondjuk, hogy nullától kilencvenkilenc éves korig tulajdonképpen bárki hajóba szállhat – folytatta Patyi Melinda. – Ahhoz persze, hogy valóban versenyként tekintsünk rá, rendszeres gyakorlást igényel. Viszont amikor céges csapatépítő tréningeken szervezünk sárkányhajózást, néhány száz méter után belejönnek a csapattagok, és rögtön kérdezik, mehetnek-e még egy kört – írja a csupasport.hu.

Egy szabványos sárkányhajó 12.5 méter hosszú (plusz a fej és farok), húsz evezős hajtja, rajtuk kívül a dobos és a kormányos ül benne

Tévhit, hogy a dobos diktálja az ütemet, ő ugyanis az első evezőst figyeli, és az ő csapásainak megfelelően adja a tempót. Mindenféle felállásban be lehet ülni a hajóba, de a királykategória az a mix, amelyben tizenkét fiú és nyolc lány alkotja a hajót. Hajóból egyébként a klasszikuson kívül sokféle létezik, most már gyártanak tízest is, de Kínában használnak olyan vékony járgányt, amelyben egymás mögött negyvenen ülnek.

Fotó: Tumbász Hédi

A szűk hely nem javasolt a sárkányhajózásra

Elsőre mondhatnánk, hogy bárhol lehet sárkányhajózni, de mivel viszonylag nagy járműről van szó, a szűk folyók abszolút nem javallottak, ott ugyanis nehéz lenne manőverezni. Elsősorban tavakon szokás evezni, a Ráckevei-Dunán, a Dunakanyarban, Vác és Szentendre térségben is sokan eveznek, valamint Magyarország összes nagyobb tavának van sárkányhajós klubja.

– Egyszer megkérdeztem az edzőmet, mikor lehetek már dobos, mire közölte, hogy a mi hajónk dobosa negyvennégy kiló, így kiderült, hogy soha – mondta mosolyogva Patyi Melinda, amikor a dobos szerepéről faggattuk. Ehhez a funkcióhoz be kell tölteni a tizenötödik életévet, és bizony nem baj, ha minél könnyebb az ember, hogy jobban haladjon a hajó. Egyelőre nincs minimumsúly, így meg lehet tölteni könnyű versenyzőkkel is a hajót, csak kérdés, milyen tempót diktálnak. A dobos és a kormányos egyébként teljes jogú tagja az egységnek, ők is ugyanúgy kapnak érmet, mint az evezősök.

A Balatonnál itt van rá lehetőséged

Aki egy jó kis csapatépítő tréning keretén belül próbálná ki a sárkányhajózást, akkor azt Balatonfüreden a Brázay-KalandPart kalandparkjában megteheti. Itt akár iskolás osztályok is benevezhetnek egy vidám evezésre, tapasztalt és segítőkész oktatók irányításával nagyszerű szórakozást ígér.
A Füredi Kempingben pedig a Sárkányhajó egyesületen belül van lehetőség evezni, és akár még versenyzővé is válni.

Nyitókép: Tumbász Hédi