A részben vízi életmódot folytató mocsári teknős az egyetlen hazai teknősfélénk. Magyarországon minden kétéltű és hüllőfaj törvényi védelmet élvez, így ez a faj is. Nem véletlenül, mutatjuk, mi minden fenyegeti őket.
Súlyos veszélyt jelentenek a populációra a megunt családi kedvencek, a szabadon engedett ékszerteknősök. Ez a faj sikeresen túlél a szabadban és szaporodik is, így kiszorítják élőhelyükről a mocsári teknősöket. Elveszik napozóhelyeiket, így kevésbé melegednek fel, kevésbé tudnak jól vadászni, ezáltal csökken a szaporodási képességük is.
A másik nagy veszély a fajra nézve a tavaszi fészekrakás időszakában a puha talajt kereső nőstények egyedszámának csökkenése. Ilyenkor az állat se lát, se hall, bár egy autóval amúgy sem tudná felvenni a harcot, gyakran ütik el őket ebben az időszakban.
Kerítéssel védhetjük őket, nézd meg a videóban, hogyan:
A mocsári teknős tojással szaporodik, a nőstény hátsó lábaival ássa meg a gödröt a laza talajba, ahova hat-kilenc ovális tojást rak. A kis teknősök ebben a fészekben ősszel vagy a következő tavasszal jönnek a világra, de addig sok veszély leselkedik rájuk, a rókák, aranysakálok, varjak előszeretettel fogyasztják a teknős tojásokat.
A teknősök életének első egy-két éve a legkritikusabb, csak egy-két százalékuk él túl ezt az időszakot. Ezzel a tempóval viszont néhány évtizeden belül eltűnhet a faj. Ha a mocsári teknős a kritikus időszakot túléli, akár matuzsálem is lehet, nem ritka az 50-60 éves példány.
A mocsári teknős élete nagy részét a vízben tölti, de ha testhőmérséklete 15 C fok alá süllyed, kimászik egy nádcsomóra, tuskóra, vagy a partra, hogy felmelegedjen.
Férgeket, lárvákat, vízi rovarokat, földi gilisztát, csigát, apró halakat eszik, nézd meg a videón, hogyan próbálja elrejteni előlem az ebédjét.
Október végén a mocsári teknősök beássák magukat az iszapba, anyagcseréjük lelassul, tavaszig nem is esznek, teljes nyugalmi állapotba kerülnek.