Egy kis történelem
A feljegyzések szerint a sümegi várat és uradalmait István király adományozta, mint királyi birtokot, a veszprémi püspöknek nagyjából 1000 körül. A mai Sümeg és környéke azonban csak 1280-ban fordul elő a fennmaradt oklevelekben. A terület akkoriban a Kőszegi család érdekkörébe tartozott, a veszprémi püspöki székben is a család egyik tagja, Kőszegi Péter ült.
A jelenlegi Sümeg várát a XIII–XIV. század fordulóján emeltethette minden bizonnyal Benedek püspök, a vár első hiteles említése egy 1318-as oklevélben található. A vár élén álló várnagy nemcsak a vár, hanem a hozzá tartozó birtokok vezetője is volt, ám katonaság nem volt, a vár fenntartását és őrzését fegyveres kapuőreivel biztosította. A korai sümegi vár a ma láthatónak csak a déli részét alkotta, legidősebb része, a középen magasodó Öregtorony elődje már akkor is állt.
Sümeg vára 1900-ban
Fotó: Fortepan
Annak idején a magyarországi várak legtöbbje egy fallal körülvett, többemeletes torony építésével kezdődött, mellette csupán kisebb lakóépületek és főként az egyházi birtokok esetében kápolna állt. A sümegi vár esetében a vastag fallal körülvett torony előtt volt egy erős fapalánkokból készült várfal is, amelyben a lovak istállóit helyezték el.
A vár és az uradalom megszokott, hétköznapi életét először 1440-es évek elején zavarta meg az I. Ulászló és Luxemburgi Erzsébet (a meghalt Habsburg Albert király özvegye) között kialakult belháborús helyzet, ekkor került sor Sümeg várának első ismert ostromára.
A sümegi vár észak-nyugati fala 2020-ban
Fotó: Szücs Ildikó
1458-tól Vetési Albert püspök nagyobb építkezéseket végeztetett a várban, ennek őrzi emlékét a mostani kápolna falán megtalálható Vetési címer. 1490-ben Mátyás király halálát követően Habsburg Miksa rohamának a sümegi vár is behódolt, ám a következő évben Kinizsi Pál fegyverrel hódította vissza az egész Dunántúlt II. Ulászló számára.
A XVI. század első évtizedeiben épült a korábbi vár bővítéseként a nagy várudvart körbevevő külső várfal, amit kívül támpillérekkel erősítettek meg. Ekkor épült a jelenlei kettős, felvonóhidas belső kapu és kétemeletes torony, valamint a lakó- és palotaszárny, amit a későbbiekben többször is átépítettek. Vele szemben emelték a vár konyháját és a kiegészítő gazdasági helyiségeket. Végül a belső kapu elé megépült a hosszú falszoros és a külső kaputorony is.
1970-ben már jelentős helyreállítások után teljesebb képet mutatott a sümegi vár
Fotó: Fortepan/Hunyady József
Mások emlékezete
| „– Sümeg ma kis Magyarország legszebb városa. – Ezt a mondást nem szülővárosom iránti lelkesedés, sem a letűnt nagyidökről szóló mesélgetéseim mondják tollamba. Ez a szállóigévé lett mondás nagy Apponyi Albert gróf ajkán hangzott el nemrégiben, a mikor nálunk járva egyik késő őszi napon fedetlen fővel, fiatalos rugékonysággal megmászta a fehérkövek magaslatát, a romkoronás Sümeg várát. A fellegvár keleti őrtornyánál gyönyörködött a Balaton tükrében fürdőző őszi napsugár csillogásától megvilágított, — Sümeg várát körül övedző — Csobáncz, Szigliget, Tátika, Rezi várainak erdőboritotta magaslataiban…
Sümeg történeti múltja ragyogóbb a jelennél. Szent László királyunk Sümegen iktatta be a zalavári apátot. A templáriusok által 1210-ben épített Sümeg vára nyújtott védőhelyet a tatárok elől menekülő királyunknak IV. Bélának. A törők járom idejében Kanizsa, Keszthely, Szigetvár, Kőszeg, Buda, Nagyvárad eleste után Sümeg volt az ország végvára. Ide hozták a megtépett nemzet országos kincseit. Itt őrizték több éven át a nagyváradi Szent László fejereklyét is. Veszprém eleste után Sümeg lett a püspökség székhelye. A XVII. század közepén Széchenyi György későbbi esztergomi érsek a belvárost a várhoz csatolva, négytornyos bástyával körülépittette. Sümeg vára mai ékességét a nyugatra néző cimeres várkaput, a délfelül körülövedző csipkézett várbástyáját Sennyei István építtette 1674- ben. Még egy nagy alkotó-püspöke volt Sümegnek, padányi Bíró Márton, ki a szatmári békekötés után titkos császári rendeletre felgyujtatott Sümeg vára helyébe a XVIII. század közepén gyönyörű kastélyt építtetett, mely ma is egyik remeke a bárok építőművészeinek.” |
Fotó: Szücs Ildikó
A Rákóczi-szabadságharc idején a sümegi várőrség is átállt a kurucokhoz, és a dunántúli kuruc seregek egyik fő ellátóközpontja lett: élelmiszert és hadianyagot tároltak benne, illetve 7-800 főnyi őrség állomásozott itt. A szabadságharc leverése után 1713-ban valószínűleg a bevonuló császári csapatok gyújtották fel, majd sorsára hagyták a várat. A további pusztulását elvégezte az idő, a téli fagy, a hő és eső, a lakosság pedig az évszázadok során elhordta építőköveit.
1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár használati joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll.
Várbeli élmények napjainkban
2020-ban igazi élmény ellátogatni a várba, és jó pár órát eltölthetünk úgy, hogy egy percet sem unatkozunk. Várkapitányt játszó és íjászatot kedvelő gyerekeknek szinte kötelező, hiszen minden nap belefuthatunk egy íjászbemutatóba, amelynek ára benne van a belépőjegyében. Ha pedig épp szerdán vagy szombaton délután érkezünk, akkor történelmi lovasjátékokat ismerhetünk meg a lovagi torna bemutatón.
A vár jelenlegi lakó között van Salamon és Marika, a két szamár, valamint kecskéket, nyulakat, tyúkokat, kakast és kacsákat is találunk az állatsimogatóban. A várudvarban gyógynövénykertet csodálhatunk meg, a pincében ínycsiklandó kürtőskalácsot falatozhatunk, a vár ivójában pedig – ha szerencsénk van – egy csésze tea mellett élő zenét hallgathatunk. Amikor ott jártunk, a legidősebb és egyik legjártasabb íjász, Józsi bácsi ült az egyik asztalnál, citerázott és mellé édes-bús szerelmes dalt énekelt olyan fülbemászóan, hogy muszáj volt megállni mellette, leülni és széles mosollyal hallgatni. Szívet melengető élmény volt, ami közben még egy 8 éves gyerek sem rángatta a ruhaujjam, hogy menjünk már.
Citerázó íjász, Józsi bácsi
Fotó: Szücs Ildikó
Jelenleg felújítás alatt van a vár egy része, a nagyszabású munkálatok érintik az egész keleti szárnyat a kápolnától egészen a Köves-bástyáig. Rekonstruálják az első szinten lévő várnagyi házat, a kaszárnyát, a középkori konyhát, a sütőházat, a bognár- és kovácsműhelyt, valamint a Csabi-tornyot. A külső várfalhoz pedig tölgyfából, fazsindelyből fedett gyilokjárók készülnek majd.
Ám ez mégsem zavarja az ide kirándulókat, mert ha nyitott szemmel, és főleg kíváncsi szívvel járjuk be az egykori erődöt, akkor falai között apró csodákra lelhetünk. Ha másra nem is, de egy hangulatos időutazást élhetünk át, és élvezhetjük a régmúlt egyszerűségét.
| A Nemzeti kastélyprogram és a Nemzeti várprogram keretében, az EBH INVEST és a Pesti Építő Zrt. közös munkájával, egy éven belül, 1,65 milliárd forintból megújul a sümegi vár. A sümegi várat üzemeltető Papp család 200 millió forint önerővel járult hozzá a fejlesztéshez. |
A várból ráláthatunk a lovagi torna helyszínére
Fotó: Szücs Ildikó
