„Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet.”

Fekete István keserű jövendölése volt ez egy letűnt világból. Egy olyan korból, amikor a hatalmasok a természet leigázását hirdették, vitatták az élettan törvényeinek és tagadták a nemzetek létokát.

A neves író azokra az értékekre esküdött fel, amelyeket a kommunista rendszer üldözött. A Diás-szigetre húzódott vissza: őrizte a nádasok lapályos csendjét és apró neszét. És megírta a Tüskevár című klasszikussá lett művét. E mű bölcsője, a legendás Fekete István-emlékhely közelében épült fel a Kis-Balaton Látogatóközpont. A „természet szentélyében”, hogy Puskás Zoltánt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjét idézzem.

Fotó: MTI/Varga György

Avatóbeszédében számba vette a tájék kincseit. A vidéket, ahol háromszáz madárfajunk fészkel, mely számolatlan halfaj, kétéltű hüllő és emlős otthona. Olyan nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ahol megszületett a magyar gyakorlati természetvédelem. Akkor, amikor 1922-ben munkába állott Gulyás József kócsagőr, aki megmentette a pusztulástól ezt a kecses madarat. A látogatóközpontban emléket állítottak az úttörő természetőr alakjának is: Somogyi Győző festőművész alkotása mellett egy korabeli interjú szövegét is olvashatjuk a tárlaton. A kiállítás szórakoztató könnyedséggel vegyes szakmai hűséggel igazít útba.

S mint az itt dolgozó zöld egyenruhás őrszolgálat, mi is képzeletbeli ladikba szállunk. Felfedezzük a Kis-Balaton zsombékjai közt megülő táj gazdagságát. Nem is kell bakancsot húznunk, elég, ha belépünk a moziba. Bárány László természetfilmje megejtően szép képsorok láncolatára fűzi fel a sokarcú vidék mindennapjait. A széttárt szárnyú kárókatona alkonyi strázsáját, a ravaszul halászó gémek zsákmányolását és pöttöm bogarak zizegését. Nyarat, őszt, telet és tavaszt. Szépen komponált filmes Négy évszak ez.

A mozgókép zenéjére jól rímel a szépirodalmi igényű narratív szöveg. Hangulatok, színek és zajok naturalizmusa ez. Finom ritmusváltásokkal játszik a készítő. Mindvégig fenntartja az izgalmas valóság árnyalatgazdagságát. A Kis-Balatonról maradandó értékű művet alkottak.

Fotó: MTI/ Varga György

A látogatóközpontban jól hallható és remekül tapintható a somogyi és a zalai régió természeti környezete. Fülelhetünk madárcsicsergést, s az épületen átívelő tanösvényen kitapinthatjuk az embert körülölelő eleven világot. Mert 2020-ban a tudomány újabb templomával gyarapodott Magyarország. Azért, hogy e fokozottan védett terület kellő odafigyeléssel és óvatossággal bemutatható legyen. Elektromos járművel, busszal, gépkocsival, kenuval vagy gyalogszerrel felfedezhessék a magyar családok.

Itt elolvashatod, milyen kenuval átevezni a Diás-szigetre!

Kenuval a Diás-szigetre
Fotó: Keszey Ágnes

Hallottál már a vejszéről, a csíkról és a pákászról? Ezeket a Kis-Balatonnál gyakran használt szavakat is megismerheted ebből a cikkünkből!

Nyitókép: MTI/ Varga György

Forrás: szabadfold.hu