A Gasztrohegy csapata is szeret utazni, más országokban inspirálódni, ezért úgy döntöttek, ha már idén elmaradtak a külföldi nyaralások, az új évad első hétvégéjét a világok ízeinek szentelik. Így képzeletben és az ízek segítségével, de mégis utaztunk, elég volt csak Badacsonyig menni.
– Ezen a hétvégén fiatalodott a Gasztrohegyre érkezők célcsoportja, soha ennyi harminc körüli vendég nem barangolt a Gasztrohegy vendéglátóhelyek között. Talán ők az a korosztály, akiknek a leginkább hiányoznak a nagyobb utazások, a világ ízei. Ők most Ausztráliától Peruig kalandozhattak az ételek segítségével – tudtuk meg Kardos Gábortól, a rendezvény ötletgazdájától.
– Nagyon erős a kínálatunk, már az előkostolás során éreztük, hogy ez egy különleges ízutazás lesz, az eddigi Gasztrohegyek közül a TOP 3-ban benne volt ez a hétvége.
Különleges hangulat és különleges ízek Badacsonyban
Fotó: Mihály Szilvia
– Ez egy olyan fesztivál, ami nem fesztivál, hiszen mindenki a saját tempójában járhatta be a hegyet – mondta Budavári Dóra, a Gasztrohegy kommunikációs felelőse.
És valóban, a gyönyörű őszi napsütésben a teraszokon üldögélve nagy beszélgetésekre, a vendéglátóhelyek között pedig komótos, levezető sétákra is volt lehetőség. Azt persze be kell vallani, hogy Ausztrália és Peru között csak pár száz lépést kellett megtenni, és Vietnamba is egy perces gyaloglás után toppanhattunk be.
Megunhatatlan a panoráma
Fotó: Mihály Szilvia
Egészen vicces volt, ahogy a különböző asztaltársaságok megbeszélték, hogy mit kínálnak Marokkóban, milyen volt Polinézia vagy éppen Törökország. Mexikóba mentek? És Franciaországban voltatok már? Ezek a bennfentes mondatok, a Gasztrohegy karszalagok és poharak ugyanúgy hiányoztak már a gasztroturistáknak, mint maguk az ízek, az ételek és a borok, amik vártak ránk Badacsonyban.
Az őszi napsütésben is kellemes élmény a teraszokon enni és borozni
Fotó: Mihály Szilvia
Kardos Gábor segítségével mi is bepillantottunk néhány különleges konyhába.
A Laposa birtokon nem csak a kilátás varázsolt el bennünket, de a polinéz szigetek ízvilága is. El sem hinnénk, de a nyers halsaláta ott ugyanolyan tipikus étel, mint nálunk a gulyásleves, vagy egy standard halászlé. Ott ugyan nem szentgyörgyvári tokhalból készül ez a saláta, de a marinált hagyma, a kókusztejes uborkasaláta és az őszi napsütés a trópusokra repített bennünket.
Eszünkbe sem jutott eddig, hogy a tejfölös uborkasalátát kókusztejjel próbáljuk ki, pedig egy nagyon könnyű, lágy ízvilágot kapunk. El is mentettük az otthon ki kell próbálni praktikák közé.
A kókuszos karamell és a belehempergő fánkocskák, a firi-firi szintén annyira hétköznapi étel a távoli egzotikus világban, mint nálunk a lángos, bár ők ezt a tésztaételt többnyire reggelire fogyasztják.
Firi-firi Badacsonyban
Fotó: Mihály szilvia
Francia Polinéziából a közeli Vánkosba utaztunk, ahol Franciaország ízei vártak. Hernádi Henriett francia hagymalevessel, brióssal, libamájas és vegán sütőtökös creme brulee-vel kínálta a vendégeket. Míg vártunk az ételekre, egy falat madeleine-nel érkeztünk meg a francia ízvilágba, és távozás előtt egy lágy csokitorta készített fel bennünket az Ausztráliáig tartó útra.
Fotón is szenzációsan mutat az ausztrál ízelítő. Krokodil steakaet enni zöld algával vagy kenguruburgert ananásszal nem túl gyakran van lehetőségünk, így nagy elvársokkal érkeztünk a Bonvino Borhotelbe, ahol nem csalódtunk, ausztrál Shirazt kóstoltunk a húskavalkádhoz.
Ausztrál ízelítő, kenguruval és krokodillal
Fotó: Mihály Szilvia
Török Pétertől megtudtuk, hogy a kenguru húsa vadhús jellegű, a krokodilé pedig semmihez sem fogható, de az az egyik legtisztább hús a világon.
– A fő szabály az elkészítésük során az volt, hogy minimálisan nyúlunk a húsokhoz, a legnaturálisabb változatban, nem túlsütve, nem túlfűszerezve kínáljuk ezeket a különleges ételeket.
Ez az ételsor rendkívül izgalmas, aki megkóstolta, elégedetten állt fel az asztaltól, persze, egyfajta szűrő is volt, hiszen aki bátortalanabb, azt elveszítettük, vagy csak pavolva tortát kért a hétvégi kínálatunkból, de a nyitott gasztroturistáknak ez egy nagyszerű, exkluzív ajánlat volt. Még egy BBQ lett volna jó az udvaron, hiszen ez az ausztráloktól elválaszthatatlan, a tálon a füstös csirkével hoztuk be ezt a vonalat.
A Kisfaludy-házban Ausztriát mutattuk be a vendégeknek. Ez nem annyira különleges ízvilág, de nagyon nagy sikere van, igazi hütte hangulat van a hegy tetején. Volt olyan vendég, aki csak a sípályát hiányolta.
A császármorzsa egy klasszikus osztrák étel, egy olyan ízemléket idéz fel, ami beszélgetésre késztet, eszünkbe juttatja a téli síeléseket. Az elmaradt utazás nosztalgiáját hoztuk vissza, ez jobban illik a házhoz a vendégközönségünkhöz. Nem az étel egyedisége, ritkasága volt a hívószó, hanem az emlék, amit adott. Akinek a kenguru túl egzotikus volt, annak nem kellett elhagynia a komfortzónáját, a hegy magasabb részén kóstolhatott hagyományosabb ételsort is.
Peru az Istvándy Borműhelybe költözött, Istvándy Gergő a Tütü csapatával készítette az ételeket, és hogy minden érzékre hassanak, az ételek és borok mellé Peruról szóló úti filmeket vetítettek a Bormoziban.
A legnépszerűbb perui étel a ceviche is kóstolható volt náluk, ez egy citruslében marinált nyers fehér húsú hal avokádóval, a pattogatott kukoricával, azonnal hozta Dél-Amerika ízvilágát, az is jóízűen befalta, aki amúgy ódzkodik a nyers haltól.
Ceviche
Fotó: Mihály Szilvia
A Hableányban Vietnamba érkeztünk meg, még a háttérzene is vietnami popslágerekkel hangolt bennünket az utazásra, igazán autentikus lett a hely.
Nem hasonlít a halászlére, pedig ez a leves is halból készült
Fotó: Mihály Szilvia
A különleges kókusztejes kagylós halleves korianderrel és lime-mal és a ragacsos malaccsászár sok-sok földimogyoróval messzi tájakra repített bennünket. És tökéletesen passzolt a vietnami főételhez a Laposa szürkebarát pezsgő.
Nézd meg az ízutazáson készített képeinket:
