Tóth Viktor limnológus, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, csak a következő egy-két évben derül ki, hogy tendenciáról van-e szó. A gyors hínárosodás mögött a csökkenő algaszám, az egyre tisztább és áttetszőbb víz áll a rendkívül meleg tavaszi időjárás mellett. A Balaton átlagos átláthatósága 5-6 éve 40-50 centiméter között volt, mára 60 centiméterre nőtt.

A hínárosodás a tó ökológiai állapotának stabilabbá válását is jelenti. A növények, amelyek fontos életterei apró élőlényeknek, csak a part menti részeken jelennek meg, mivel legfeljebb 2,0-2,5 méter mély vízben nőnek.

A jövevényfajokkal együtt 22-25 hínárfaj él a Balatonban, amelyek közül négy terjedt el leginkább, ezek adják a tó hínártömegének 80 százalékát.
A limnológus emlékeztetett rá, hogy a Balaton-kutatás 1891-ben a Keszthelyi-öböl hajózást is ellehetetlenítő elhínárosodása miatt indult be. 1968-ban tapasztaltak legutóbb komoly hínárosodást a tóban, amikor például a szigligeti öblöt csaknem teljesen beborították a növények. A mostani jelenség ehhez képest „még sehol nincs” – hangsúlyozta a kutató.