A Felsőörsön élő Szentgyörgyi Tünde festőművészként végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A papírok iránti érdeklődése már gyermekkora óta tart, mindig tudta, hogy valami ilyesmivel szeretne foglalkozni.
– Az egyetemen grafika szakon kezdtem, majd átjelentkeztem festő szakra. Ez idő alatt egy nagyon jó barátnőm megtanított nekem néhány kézi könyvkötő technikát.
Később az Iparművészeti Egyetemen Marta Gomez kolumbiai könyvművész kurzusán mélyebben is elsajátítottam ezeket az ismereteket, fantasztikus élmény volt, meghatározta az útkeresésemet – tekint vissza a kezdetekre Tünde, aki az egyetem elvégzése után könyvrestaurátorként kezdett dolgozni, teljesen beszippantotta a régi papírok és könyvek világa, lenyűgöző volt számára az az alázat, ahogy régen a könyveket készítették, a papírokat díszítették. Ez az út vezetett oda, hogy ő is tervezzen és készítsen ilyen igényességgel papírtárgyakat, könyveket, felhasználva a régi mintákat is.
Szentgyörgyi Tünde egyik munkája. Leginkább papír-iparművészetnek nevezné a Felsőörsön élő festőművész azt, amivel foglalkozik
Először a Bárókerti Nyitott Műhelyek rendezvényen találkoztunk, ahol sok családnak mutatta be a papírművességet.
Mint mondja, a „papírművesség” elnevezést a Nyitott Műhelyekre találták ki, mert amit csinál, azt nehéz egy szakmával, mesterséggel vagy művészeti ággal azonosítani, mivel többféle tevékenységet foglal magában. Leginkább papír-iparművészetnek nevezné azt, amivel foglalkozik.
Manufakturális léptékű munkája az európai és távol-keleti tradicionális könyvkötési és papírhajtogatási technikákra, régi motívumokra, mintaelemekre és ornamentikákra támaszkodik.
Kézi fűzésű könyveket, hajtogatott borítékokat, esküvői papírkellékeket, fotóalbumokat, dobozkákat, képeslapokat készít. Ezek a technikák a mai világunkból majdnem teljesen hiányoznak.
Ma a könyvek és papírtermékek szériagyártásban készülnek, digitális, főként geometrikus minták felhasználásával, a régi motívumok teljes elhagyásával. A kézműves technika és az emberi kéz nyoma elveszett, háttérbe szorult a gépi technológia miatt.
Fotó: Szendi Péter / veol.hu
– Ez a tevékenység számomra művészi önkifejezés, hobbi, hivatás és munka. Leginkább könyvet szeretek készíteni. Ezek egyedi, művészi kivitelű üres lapos könyvek, noteszek tradicionális technikával, kézzel fűzve, amelyek jegyzetelésre, rajzolásra alkalmasak, kreativitásra ösztönözhetik leendő tulajdonosukat – folytatja tovább Tünde, aki közben megmutatja az esküvői meghívókat, menükártyákat, esküvői emlékkönyveket, fotóalbumukat, képeslapokat, melyek szintén az ő keze munkáját dicsérik.
Iskoláskortól bárkinek ajánlja ezt a mesterséget, akinek van kézügyessége, és precíz, szeret elmélyülni, lelassulni, és szeretne megismerkedni a papír szépségével, lehetőségeivel.
Szentgyörgyi Tünde festőművész
Fotó: Szendi Péter/Napló
Sajnálta, hogy idén elmaradt a népszerű Bárókerti Nyitott Műhelyek rendezvény, de reméli, hogy jövő tavasszal megrendezik.
– Tervem, hogy az eddig végzett munkámra és az általam alkalmazott technikákra alapozva, múzeumi boltokkal együttműködve olyan tárgyakat és kollekciókat alkossak, amelyek használati eszközként képesek szélesebb körben is tovább éltetni a hagyományos motívumkincseket, és a közízlést formálni. Szeretnék még workshopokat indítani különböző témákban.
Tervezek egy könyvkötő tanfolyamot, ahol az általam ismert kézi könyvkötési módokat tanítanám, illetve szeretném megtanítani, hogyan végezzünk egyszerűbb javításokat tönkrement, szakadt könyveinken – vázolja a jövőképét Tünde, miközben elkészít egy kis noteszt.
Forrás: veol.hu
