A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és az emeletes házak ablakaiban, erkélyein is – olvasható a Magyar Madártani Egyesület (MME) közleményében.
Az énekesmadár-etetési időszak az őszi első fagyoktól azok tavaszi megszűnéséig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak.
Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az énekesmadaraknak adható téli madáreleségek négy nagy csoportba sorolhatók: napraforgó (ez az eleség már önmagában is elegendő); alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal); állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó) és az ivó- és fürdővíz kihelyezése is fontos, a befagyott itatókban pedig szükség van a naponkénti vízcserére.
Az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadaraknál ez tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és pusztítja el az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A vízimadarak esetében a kenyérrel való táplálás megbetegíti a madarakat, például kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozhatja.
Növeli továbbá a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését – figyelmeztetnek a természetvédők a közleményben.
Olvastad már cikkünket arról, miért nem jó, ha a partra szoktatjuk a vízimadarakat?
Forrás: Veol.hu