A szervezet a honlapján közzétett válaszában azt írta, hogy a horgász egy Közép-Amerikából származó díszhalat, a tűzfejű tarkasügért illetve hibridjének egy sötétebb színezetű hím példányát foghatta. Hogy kerül afrikai sügér egy hazai kisvízfolyásba, és milyen egyéb idegenhonos fajokkal találkozhatunk a Balatonon, erről kérdeztük a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársát.
– A Hévízi-tó kifolyójától egy-két kilométeren át meleg a víz, és felelőtlen akvaristák telerakják olyan halakkal, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban. Elengedik, tenyésztgetik, ha úgy döntenek, kiszedik. Ezt megcsinálják halakkal, de más állatokkal és növényekkel is. Legalább 3-4 trópusi sügérféle él már azon a szakaszon, melyek a téli hidegben is vígan elvannak a meleg vízben, nyilván alacsonyabb vízhőmérséklet esetén elpusztulnának, mert ezek az állatok a hideget nem bírják – mondta Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.
Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa
Fotó: Sági Ági/Napló
A szakember szerint ezeknek a fajoknak semmi keresnivalójuk hazánk természetes élőhelyein. Néhány közülük „csak” lokális problémát okoz, de egyes halfajok gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez, és akár inváziós fajjá válhatnak, azaz tömegesen elszaporodnak nem eredeti élőhelyükön. Az idegenhonos fajok (azaz, amelyek természetes élőhelye máshol van) helyben kiszoríthatják az őshonos fajokat. Elveszik a táplálékukat vagy búvóhelyeiket, de ragadozóként akár ki is pusztíthatják őket. Nemcsak különleges élőhelyeken, de a Balatonban is élnek idegenhonos és invazív halfajok.
Fekete törpeharcsa
Fotó: Takács Péter
– A hatvanas években gazdasági célból telepítettek a Balatonba növény- és planktonevő pontyféléket, így a busát is, amivel nagy problémát okoztak. A busa planktonnal táplálkozik, kiszűri a vízből. Akár több ezer tonnányi is lehet ebből a fajból a tóban, elképzelni is nehéz, mennyi planktont fogyaszthatnak el, amivel egyébként őshonos halfaunánk ivadékai is táplálkoznak. De akváriumi hal is van a Balatonban, például a naphal, amely az 1900-as évek elején akvarisztikai céllal került Európába. Gyönyörű hal, az akváriumban jól mutat, de tudni kell róla, hogy nagyon agresszív, territoriális viselkedésű, eleszi az apró gerincteleneket az őshonos fajok elől. Az ezüstkárászt célzottan telepítették, de a pontytelepítésekkel véletlenül is került a tóba. Nagyon hatékonyan és gyorsan tud szaporodni: úgynevezett haploid egyedeket tud létrehozni. A nőivarú ezüstkárász lerakja az ikráit, más fajok spermiuma pedig megindítja az osztódást. Összeolvadás nem történik, a kikelő ivadékok nőivarú ezüstkárászok lesznek. Hibridizációra is képes a rokon, őshonos széles kárásszal, ráadásul az élőhellyel szemben sem válogat – tette hozzá.
Cifrarák
Fotó: Takács Péter
Nem őshonos halfaj a Balatonban a horgászok kedvelt csalihala, a razbóra sem. Eredeti hazája az Amur folyótól délre eső terület, Európába véletlenül került, az amur és a busa ivadékaival. Rengeteg géb is él a Balatonban, nagyobb mennyiségben a tarka- és a folyami géb egyedei, de kutatók fogtak már feketeszájú gébet is. Rengeteg a törpeharcsa a tóban, amely egy agresszív észak-amerikai faj, szinte mindent elfogyaszt, ami az útjába kerül. Száma az utóbbi években jelentősen nőtt.
Bíborsügér
Fotó: Czeglédi István
– Az angolna állománya csökken a Balatonban, a 90-es évek elején volt az utolsó telepítés. Állományát egy úszóhólyag-parazita megtizedelte, pár tíz éven belül valószínűleg eltűnik a tóból. Ez nem akkora baj, hiszen nem a Balatonba való hal. Az angolna egyébként őshonos, vöröslistán szereplő fajunk, védeni is kellene, de nem a Balatonban. A legnagyobb baj az volt vele, hogy amíg tömegével élt itt, az azóta védett kecskerákot megette, és a sügereket is csaknem kiirtotta a tóból. A kecskerák, úgy tűnik, túlélte az angolnát, viszont ideért közben az amerikai cifrarák, és most ez a faj veszélyezteti az őshonos rákpopulációt. Nemcsak halak és rákok, sok más idegenhonos faj: csigák és kagylók is vannak a Balatonban – fejezte be Czeglédi István.
Folyami géb
Fotó: Takács Péter
A BLI kutatója szerint, ha egy faj már megérkezett, a védekezés elkésett és meglehetősen esélytelen. Védekezni a megelőzéssel és felelős gondolkodással lehet. A kutatók egyetértenek abban, hogy a természet pusztulásában az élőhelyek eltűnése, a klímaváltozás és a szennyezések mellett az invazív fajok elterjedése játssza a legnagyobb szerepet.
Forrás: Veol.hu
