A december és a január vagy az influenzát vagy különböző fertőző betegségeket hozta a XIX-XX század fordulóján nemcsak a Balatonra, de az egész világra.

Az orosznátha

1889 végén érkezett meg az orosznátha Európába. Az első feljegyzett eset egy szentpétervári megbetegedés volt, a járvány megjelent Varsóban, Párizsban, Londonban, jelen volt az egész kontinensen.
Ebben az időben a vasúti és hajós közlekedés fellendülése miatt viszonylag gyorsabban terjedtek el a járványos betegségek, mint korábban.
Ez az orosznátha világszerte közel egymillió halálos áldozatot követelt, ez volt az influenza által okozott első feljegyzett járvány.
Elképzelhető, hogy a vírus jóval korábban is létezett és pusztított, de másként nevezték. Az orosz- és spanyolnátháról is csak utólag, 1933-ban állapították meg, hogy influenzáról volt szó.

Forrás: Fortepan

A Pesti Hírlap 1900. január 12-én ezt írja:

„Az influenza.
A budapesti kórházak erősen megérzik a muszka-nátha folytonos terjedését. A Rókus-kórházban a kórtermek mind telve vannak, sőt az igazgatóság kénytelen volt a tömegesen jelentkező betegek egy részének számára a kis Rókus két termét is igénybe venni.
A Rókus-kórházban és fiókjaiban a betegek mai létszáma ugyanis 2003-ra rúg. Influenzás betegeket is vettek fel a Rókusba pár nap óta s ezeknek száma tegnap annyira megszaporodott, hogy ma már 59 influenzás beteg nyer gyógykezelést a kórházban.

Karúnsébesről azt írja levelezőnk, hogy a muszka betegség ott „inkognitóban“ bujkált már két hét óta, végre a napokban „hivatalosan“ is bemutatkozott s tiszteletére az elemi-, polgári-, ipar- és kereskedelmi iskolákat, nemkülönben a tanitóképzö- és a theologiai intézeteket 10 napra bezárták.
Bécsben az országos közoktatási tanács elhatározta, hogy tekintettel az influenza hivatalosan konstatált apadására, a jan. 13-án végződő iskolai szünetet nem hosszabbítják meg.
Görzből azt Írják nekünk, hogy az influenza gyorsan terjed ott is; kaszárnyákban, kórházakban, papnöveldében sok a beteg s ezenfelül majd minden családnak van influenzás tagja. Az áll. gimnáziumot és a reáliskolát tegnapelőtt bezárták.
Párisban az influenza folytonosan apad. Tegnap 285 halálozás fordult elő.
Pétervárott már csak szórványosan mutatkozik az influenza. A bálok és hangversenyekre, melyektől éppen e járvány miatt tartózkodtak, jobb napok derülnek s a társasélet lassankint ismét a rendes kerékvágásba megy.” (Forrás: Arcanum)

A keszthelyi farsangi szezon a járvány miatt elmarad

– Keszthelyen a halálozási arányról nem tudunk pontos számokat, ebben az időben csak egyházi anyakönyvezés volt, de az biztos, hogy a sok megbetegedés miatt elmaradt az 1890-es farsangi báli szezon – ismerteti a balatoni járványhelyzetet Iski Szilvia, a Helikon Kastélymúzeum történésze. – Először megbetegedtek azok a zenészek, akik a praxi bálon adták volna az ütemet, aztán megbetegedtek maguk a gazdasági akadémia hallgatói is. Praxinak Festetics György nevezte el a Georgikon hallgatóit, a praktikásokat.

Az Amazon szálló bálterme is üres maradt 1890 telén; Kép: Iski Szilvia

A következő héten az újságok szerint Reischl Vencel, városbíró is gyengélkedett, valószínű, hogy elkapta az orosznáthát.
A keszthelyi hivatalnokrendszert is megbénította a járvány, a telekkönyvi hivatalban nem volt hivatalnok, aki intézte volna az ügyeket, az adóhivatal pedig Egerszegről kért helyettesítő adóellenőrt, mert a helyiek lebetegedtek. A farsangi bálok és összejövetelek elmaradtak.
A járványok a gyerekek számára voltak veszélyesebbek, a skarlát mellett a kanyaró és az orosznátha is sok megbetegedést okozott a körükben, így a téli szünet után nem nyitottak ki a keszthelyi iskolák, csak február közepén kezdődött el a tanítás.

Humorral a járvány ellen

A Bereg című napilap így ír a járványról Humoros elmefuttatások rovatában 1890. február 16-án.
Mint látjuk, igyekezték humorral oldani a járvány okozta félelmeket, a legfőbb tanács, hogy erős teát kell inni sok rummal, víz és tea nélkül.

„Humoros elmefuttatások.
Influenza. Másképen orosz nátha, magyar paraszt elnevezéssel: zohota, vagy az utóbbi időben: házi fillokszera.
Kórboncztani tünetek: száradó gége (bor után sovárgó), gyomor émelygés (melyet csak egy kis jó liquidum hoz helyre), magas fokú láz (hasonló a váltó lázhoz, mit csak az ovatolás vagy prolongálás gyógyít), de mely hamar behül, kivált ha az embert be nem választják bizonyos hivatalba; érzéketlen orr (de a mely megérzi, ha bűzlik valami Dániában), néha nagyon hosszúra változik; hajlam az ágyban maradásra (kivált mikor az ember tegnap este ma reggel feküdt le s éberséget igénylő sürgős dolog várja).
Gyógyeljárás: a szobában maradni melegítő battériák mellett, erős theát inni sok rummal, viz és thea nélkül; legjobb ha szép czukrászlány szervírozza; a bel- részek rendbehozása végett rókavadászatra indulni, a láz csillapítása czéljából az anyóst magunkhoz rendelni pár hétre (ez lehűt); általában minden komolyabb és nehezebb munkától óvakodni.
Egyébiránt a tudós doktorok még nem tudták megállapítani a diagnózisát s gyógymódját; a lapok hirdetéseiből annyit észrevehettünk, hogy ellene egyforma jó hatású az antipyrin és lovagcsizma, a cognac valamint a jäger ing, a muszka sipka (csak csörgő nélkül), miként az ürmös bor, a töltött káposzta úgy, mint a korcsolyázás.
Már az igaz, hogy nagyon népszerű szó lett ez itt, nálunk, akár csak a gázlámpa s vaseke. A kiket még keresztül nem gyötrött, bizonyos meghunnyászkodással tekintenek az influenzát átszenvedett nagy alakokra s legújabban a kérkedő embert azzal torkolják le: hallgass, atyafi, hiszen még influenzában se voltál!” (Forrás: Arcanum)

Kattints ide, és olvasd el, hogy bálozott a korábbi telken a balatoni arisztokrácia Bécsben!