Némelyiken hosszú, tömött sorok, némelyiken szinte művészi grafika, van, amelyik hivatalos, van, amelyik reklámjellegű. Sok mindent tükröznek a régi plakátok, melyek a Balatoni Múzeum gyűjteményében őrződtek meg a jelen-és az utókornak.
Kenyérjegyen igazolják az oltást
„Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Bakacs-és Nádor utczában lévő, teljesen ujonnan átalakított és lényegesen berendezett Vendéglő-és kavéházamat vasárnap, f. hó 8-én ünnepélyesen, Bizi Sándor zenekara közreműködésévek halászlé és turoscsusza estélylyel megnyitom. A n.én. közönség b. pártfogását kérve tisztelettel: Lusztig Ignácz vendéglős.” (korhű helyesírással)
„Minden ünnep-és vasárnap snapszli-és asztali kugliversenyt rendezek. I. díj: 1 sült kacsa. Kelemen Károly Hullám szállodás”
„A Balaton írásban és képben. A legkimeritőbb és legszebb könyv a magyar tengerről, 130 kppel. Írta: Sági János, a Keszthelyi Hirlap segéd-szerkesztője, az Uránia Magyar Tudományos Színházban műsoron lévő Balaton czímű színdarab társ-szerzője. Ára fűzve 5 K. díszkötésben 6. K. Kiadja a Keszthelyi Hirlap kiadóhivatala: Mérei Igncáz könyvkereskedése Keszthelyen. Kapható minden hazai és külföldi könyvkereskedésben. Angol és német nyelven is megjelenik. A kitünő könyvet az egész sajtó osztatlan elismeréssel fogadta.”
„Köteles mindenki az oltásra a kenyérjegyét, amelyre a neve, s a törzsszám előzetesen felirattatott, s az pontosan kitöltetett, magával hozni, mert a kenyérjegyen lesz igazolva az oltás megtörténte, s akinél ez az igazolás hiányzik, a kenyérjegyét junius 30-után a sütőüzemek nem váltják be. Az önellátók külön bizonyítványt kapnak az oltás megtörténtéről, s annak alapján őröltethetnek.” (tífusz elleni oltásról szóló hirdetmény 1945. májusából).
Ez csak néhány hirdetés a Balatoni Múzeum 1500 példányból álló plakáttárából. A korabeli dokumentumokat Haász Gabriella történész mutatta be, de kezdetnek felvillantott egy kis plakáttörténelmet.
Egy kis történelem
– A plakát nagyon sajátos műfaj, könnyű elválasztani a többi dokumentumtól. A szimpla szöveges hirdetmények, hírlevelek, közlemények régebbiek, mint a grafikus vagy festmény hátterű, színes plakátok. A nagyon látványos műfaj a XIX. század végétől jelenik meg. Térhódítása ekkor kezdődött, mert ez volt a polgárosodás, a városi élet sokrétűvé válásának korszaka. A kereskedelem és a propaganda, a reklámigény hívta életre ezt az utcai műfajt. A tömegkommunikáció egyik leghatásosabb eszköze lett. Olvasták az újságokat és a hirdetményeket az emberek, de egy képi ábrázolással szembeötlő plakáttal mindennél hatásosabban és rövidebben, gyorsabban lehetett közölni a mondanivalót. Használta a politika, országos hivatalok, hatóságok, intézmények a lakosság elérésére, valamint az idegenforgalom és a turizmus is. A Balatoni Múzeum gyűjteményei között azért foglal el fontos helyet a plakáttár, mert az egyik leglátványosabb gyűjteménycsoport, melyet történeti kiállításokban tudunk alkalmazni – kezdte a gyűjtemény bemutatását a szakember.
Az elmúlt években több tárlatot is láthatott a közönség, melyeken szerepeltek plakátok. Például a Göcseji Múzeum Így éltünk.. életmódkiállítás sorozatban, vagy a néhány éve Keszthelyen is állomásozó, az első világháborút bemutató, Elsodort világ – plakát-álmok című tárlaton.
– Azért is fontos, hogy a múzeumok gyűjtsék a plakátokat, mert a történelmi eseményekről az irat-és dokumentumgyűjteményekben nagyon sokszor közvetett forrásokat gyűjtünk, azaz, hogy mi szól az adott korról, eseményről.
Egy plakát nagyon jellegzetes módon magába sűríti, mutatja be a történelmi eseményeket, tanúskodik róluk látványos módon, hiszen röviden, tömören, egy-egy szlogennel, kulcsszóval kell az utca emberével közölni a mondanivalót.
A plakáttár tematikus csoportosítású, ezekbe bepillantást is engedett a történész. Sajátos és érdekes múltbéli kalandozás a hajdani képes hirdetményeken keresztül felidézni a múltat. Mivel a Balaton térségében fontos a turizmus, ezért e gyűjteménnyel kezdtük az ismerkedést.
Balatoni plakátok
– Különböző szervezetek, települések, önkormányzatok adták ki a turisztikai plakátokat. Ezek kapcsolódnak a Balaton-kultuszhoz, a térség kibontakozó népszerűségéhez és népszerűsítéséhez, ami szervezetten, összehangoltan valósult meg az 1870-80-as évektől. A fürdőegyesületek, fürdőbizottságok is adtak ki plakátokat. 1928-ban megalakult a Balatoni Intéző Bizottság, mely összefogta a térség fejlesztését és propagandáját, s attól kezdve még inkább egységes koncepció alapján születtek a balatoni helységeket, a közlekedést és a szabadidő eltöltésére alkalmas lehetőségeket reklámozó plakátok. A közlekedési ágazat is egy nagy csoport. A Déli Vasút valamint a Magyar Államvasutak is nagy figyelmet fordított a balatoni közlekedési lehetőségek bemutatására. A tó térsége éppen attól kezdett fejlődni, hogy megépült a vasút, könnyű lett ide eljutni. Később az újabb szárnyvonalakat és a kedvezményeket is plakátok segítségével tudta gyorsan és hatásosan reklámozni a vasút. A hajózásra is ugyanez érvényes: menetrendjeink vannak a gőzhajózás korszakából. A Balatonra a fővárosból és a nagyvárosokból csábították a vendégeket, azaz ezeken a településeken helyezték ki a plakátokat.
A tej élet, erő, egészség
A Balatoni Múzeum plakátgyűjteményének egy másik része az a téma, amely ma szinte mindenkit foglalkoztat: az egészségügy. Korábban – többek között- a légyirtás fontosságát, a tuberkulózis elleni védelem módjait, a kolera elleni kötelező védőoltással kapcsolatos tudnivalókat összegezték plakátokon.
– Az 1920-30-as évektől vannak olyan népművelő plakátok és iskolai szemléltetőtáblák, melyeken alapvető közegészségügyi felhívásokat közölnek: köztisztasággal, járványvédelemmel kapcsolatosan. Az egészségügyben illetékes minisztérium, hivatalok és szervezetek bocsájtották ki ezek a népművelő jellegű kiadványokat.
S, ha egészség van, szerepet kaphat a kultúra és a szórakozás – ilyen lehetőségeket bemutató, nagyméretű nyomtatványok is vannak a gyűjteményben. Vendéglátóhelyek gyakorta hirdették magukat plakátokon: nyitásukat, zenés estjeiket, s természetesen finom ételeiket és barátságos kiszolgálásukat.
Színházi előadások plakátjai és színlapjai is fennmaradtak, csakúgy, mint múzeumi kiállításokról szólók. S ha már a kultúráról szólunk, ennek része a művészet is.
A korlenyomatok mellett a plakátok sokszor műalkotásnak is beillenek, sőt, vannak jellegzetes korszakai e műfajnak.
– A képi ábrázolás felerősíti a hangsúlyos mondanivalót. Kezdetben a historikus stílus, aztán a szecesszió is hozott létre nagyon szép darabokat a magyar plakátművészetben.
Már csak azért is, mert az első plakáttervezők sokszor festők voltak, akik alkalmazott grafikusként is alkottak. Már az 1910-es, de a 1920-30-as években az eszpresszionista stílus volt jellemző, ami nagyon alkalmas volt arra, hogy a plakát figyelemfelhívó szerepét kidomborítsa és megerősítse.
Forrás: zaol.hu