A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológia rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok megjelenésén keresztül is tapasztalható – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében, a Másfélfok.hu-n .

A likeBalaton.hu is foglalkozott azzal, hogy 2015 óta minden évben folyamatosan megfigyelhető, hogy 30 °C körüli hőmérsékleteket produkál a szeptemberi hónap. 2018-ban, majd 2019-ben is rekord meleg volt ősszel és 2020-ban is sokszor megközelítette a 30 °C -ot a hőmérséklet szeptemberben. Ugyanakkor hazánkban a nyarak melegszenek a legjobban az évszakok közül.

Közel másfél fokkal melegebbek a nyarak jelenleg, mint a múlt század elején voltak, de a májusok és a szeptemberek melegedése is jelentős. Erről itt lehet olvasni!

A melegedés győztesei egyértelműen a vízpartok leszenek, A Balaton mellett elviselhető a kánikula
Fotó: Krausz Andrea

Magyarországon az 1971 és 1980 közötti években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011-2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb – írja a Másfélfok.hu.

Az évszakok kezdetét és végét Kis Anna és munkatársai a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette. A tél esetében – amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt – egy kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tolódott az évszak kezdete, és az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban, de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, de inkább az évszak végének korábbra tolódása miatt.

A legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt.

A szakemberek szerint az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe. Mint írják, nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra nőtt), a tél, a tavasz és az ősz pedig 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.

Másra kell az emberiségnek berendezkedni

Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet – figyelmeztetnek. Klímamodell-szimulációk hőmérsékleti mezői alapján 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek valószínűleg csupán két hónaposak lesznek.

A likeBalaton.hu is beszámolt róla, hogy télen például egyre rövidebbek a jeges periódusok. Bár 2017 januárjában 15 éve nem látott, összefüggő jég alakult ki a Balatonon, valójában az ehhez hasonló jelenségre egyre kisebb az esély.

A Balatonnál megfigyelhető klímaváltozásról itt lehet olvasni!

2017. január 28-án tartották a Balaton-átcsúszást. Hasonló jegesedésre nincs nagy esélyünk a jövőben
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Kis Anna meteorológus cikke szerint az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amelyet megszoktunk és természetesnek veszünk. A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet. Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés.

Siófoki március havazással. A tavaszi hidegbetörések megviselik a növényeket
Fotó: Krausz Andrea

Jönnek az invazív fajok

Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket.

Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik.

A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az USA-ban az erdőtüzek növekedését figyelték meg összefüggésben a korábbi tavaszkezdettel, hiszen magasabb hőmérsékletek jelennek meg és a hóolvadás előbbre tolódása miatt a terület nedvességháztartása is megváltozik – olvasható Kis Anna meteorológus cikkében.

A Balatonnál is megfigyelték az idegenhonos fajok jelenlétét. Ha nem lenne klímaváltozás, akkor pl. többször is befagyhatna a Balaton. Szakértők szerint a szubtrópusokról ideszármazott állatok, gerinctelenek a fagymentes téli körülmények közt túlélik a teleket, és állandóvá válhatnak a tóban. Erről itt lehet olvasni!

Nyitókép: Krausz Andrea