– Európában az egyik elsőként újrainduló ország lettünk, erre vártunk hónapok óta. Az oltásnak köszönhető, hogy el tudjuk kezdeni az újraindulást. Történelmi lépés volt a teraszok nyitása: nagyon jó látni, hogy ismét élettel teltek meg az utcák és a terek. A védettséggel rendelkezők már az éttermek belső tereit, a szállodákat, a színházakat, a mozikat, az uszodákat, az edző- és fitnesztermeket is használhatják.
Úton vagyunk a normális élet felé
– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Guller Zoltán annak kapcsán, hogy hazánk újabb mérföldkőhöz érkezett a beoltottak négymilliós számának elérésével. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szerint fokozatosan visszatérhetünk a normális kerékvágásba, mert az uniós tagállamokhoz képest
Magyarország csaknem kétszeres sebességgel halad az oltásokkal, az Európai Unión belül kiemelkedő a hazai oltási tempó.
– Az élet utat tör magának, az emberek 64 százaléka utazni akar – emelte ki az enyhítésekkel együtt újrainduló turizmus fő irányát.
Guller Zoltán szavai szerint az ágazat tavaly tavasszal tüdőlövést kapott, most levegőhöz jut. 2020-ban hatvan nap alatt került a mélypontra az addig rekordokat döntő utazás, vendéglátás területe, és az egész tavalyi év komoly megterhelést jelentett mindenkinek, főleg a szektor több tízezer vállalkozásának és családtagjaiknak.
– Az előző év a kármentéssel telt: megpróbáltuk a GDP 13 százalékát adó turizmust életben tartani úgy, hogy az OECD szerint minden olyan hónap, ami a határok lezárásával telik, két százalékpont visszaesést jelent a gazdaságokban. Bízunk a gyors felépülésben, amihez vendégként már magunk is hozzájárulhatunk.
A harmadik negyedévtől a „pezsgőből kiugró dugó” éve lesz az idei, és azt jósolom, hogy 2022-re a turizmusban visszaállunk a 2019-es „bezzeg év” szintjére
– mondta a vezérigazgató, megemlítve, hogy a nemzetközi előrejelzések szerint az elkövetkező két és fél-négy év alatt a természetközeli és a szabadtéri tevékenységek iránti kereslet, alapvetően a belföldi turizmus élénkülése várható az egyes országokban.
Példaértékű intézkedések
– Nem hagytuk cserben a turizmust, mindent megtettünk annak érdekében, hogy a szereplők megtarthassák a munkahelyeket és továbbra is segítő kezet adunk ahhoz, hogy az indulást követően mihamarabb regenerálódjon az ágazat – közölte, emlékeztetve, hogy a kormány nem a válság elmélyítésében és a megszorításokban hisz, hanem a fejlesztésekben, mert ez segíti a kilábalást. Jelezte: néhány év múlva rá sem lehet majd ismerni a vidéki Magyarországra.
– Több ezer helyszínen folytatódnak a fejlesztések, tucatnyi attrakció, kastély, vár és gyógyhely fejlődik párhuzamosan, 35 új szálloda épül, 14 ezer magánszálláshely, csaknem 600 panzió és 114 strand újul meg. Semmit nem állítottunk le, hanem még magasabb fokozatba kapcsoltunk. Amiatt is, mert
a fejlesztések újabb munkahelyeket teremtenek. Ahol munka van, ott minden van
– hangsúlyozta, összegezve, hogy a járvány berobbanása, azaz
2020 tavasza óta az állami támogatások meghaladják a kétmilliárd eurót a turizmusban, ami nemzetközi szinten is példaértékű.
– Az intézkedések között lényegében a segítségnyújtás teljes spektruma megtalálható: bértámogatás, járulékkedvezmény, hitelmoratórium, nullaszázalékos hitelprogram, az idegenforgalmi adó és a cégek által fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás felfüggesztése, teraszdíjak elengedése, ötszázalékos áfa a házhoz szállításban, illetve a Szép-kártya kedvezményei – sorolta a vezérigazgató.
– Az, hogy melyik a legnépszerűbb támogatás, relatív. Éppen kinek és melyik pillanatban? – vetette fel, kiemelve, hogy valamennyi lépés más célt szolgál. – Van, amelyik a válságkezelésben, az átmeneti bezárás hatásainak enyhítésében nyújt mentőövet, míg a hitelprogramok és a fejlesztések a felépülésben, az indulásban segítenek – mondta. Példaként említette a májusban is biztosított ágazati bértámogatást: április közepéig mintegy 173 ezer munkavállaló számára igényelték a cégek, az állam esetükben 73 milliárd forinttal járult hozzá az állásuk megőrzéséhez.
Hajsza a munkavállalókért
– Hibernált állapotban nem láttuk a valós károkat. Három-négy hónap alatt derülhet ki, hány szolgáltató kényszerült bezárásra és mekkora a munkaerőhiány. A teljes turizmusban négyszázezer ember dolgozott a koronavírus megjelenése előtt. A szektor újraélesztésének egyik kulcsa az újraindulás, a másik pedig, hogy a vállalkozások képesek-e visszacsábítani az elvándorolt dolgozókat és lesz-e az üzletekben megfelelő arányú, szakképzett állomány – folytatta Guller Zoltán.
– Ahol sikerült megtartani a kollégákat, könnyebb a helyzet, másutt béremelésekre lehet szükség. Ezzel együtt
csaknem hétszáz vendéglátóipari vezető, ötezer pincér és felszolgáló, illetve ezer cukrász áll készenlétben a munkaerőpiacon, negyvenezer ember tért haza külföldről. A feladat tehát adott. A legfontosabb, hogy mihamarabb visszaépüljön az elmúlt egy évben megingott bizalom, a vendéglátó- és szálláshelyek hosszabb távon is biztos megélhetést tudjanak biztosítani a munkavállalóknak – vázolta, megemlítve, hogy a turisztikai életpályamodell kialakítása az MTÜ szándékai szerint újra vonzóbbá teheti majd a szektort a fiatalabbaknak.
– Most a valódi segítséget az indulás jelenti, mert ha vendég van, minden van. A megoldás a vendég, hogy kinyithatnak a szolgáltatóhelyek – szögezte le, kiemelve a továbbra is lényeges közös felelősséget a biztonság fenntartásában. Ezt támogatja az ügynökség Covid–19-kézikönyve, amely ajánlásokkal segíti a szolgáltatókat a biztonságos üzemelésben, ami a vendégek bizalmát is erősíti.
Következetes kiállás
– Megkezdődött az előzés, már abban a bizonyos kanyarban vagyunk, ahonnan lendületet kaphat a magyarországi turizmus, mert a kormány az ellenszélben is következetesen kiállt az oltási programja mellett. A legjobbak akarunk lenni, ezt szolgálták a járvány alatti ágazati intézkedések, hogy az újrainduláskor jó pozícióban legyünk – idézte fel Guller Zoltán.
– Ez nemcsak mi látjuk így – folytatta, tavaly májusban a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) főtitkára gratulált levélben Orbán Viktor miniszterelnöknek a turizmus válságkezeléséhez, múlt héten pedig a WHO méltatta a magyar kormányt.
– Versenyképes feltételekre van szükség az újrainduláshoz, amihez az újabb kormányzati intézkedések jelenthetnek segítséget. Ismert: további adókönnyítéseket, kedvezményeket javasol a Nemzeti Versenyképességi Tanács a turizmusban, emellett a kormány meghallgatta az MTÜ és a szakmai szervezetek javaslatait is – jegyezte meg.
Rekordnyár belföldön
A belföldi turizmus a koronavírus miatti lezárásokig soha nem látott eredményeket ért el, s ugyan tavaly tavasszal azonnal reagált a válságra, végül az elmúlt harminc év legjobb főszezonját produkálta. Idén is van esély a nyári rekordforgalomra.
– A turizmus visszaépítésében nagy szerep jut a Szép-kártyának is, amely évek óta a belföldi utazások ösztönzésének egyik fő eszköze, és a kedvezményeknek köszönhetően továbbra is az egyik legnépszerűbb kafetériaelem. Tavaly húsz százalékkal nőtt a munkáltatói feltöltések összege, amely már most meghaladja a 188 milliárd forintot. Az újranyitó szolgáltatók erős forgalomra készülnek – fogalmazott a szakember, rámutatva, hogy míg 2015-ben 83 milliárd forint áramlott a vállalkozásokhoz a Szép-kártyákról, addig ez az összeg 2020-ban meghaladta a 234 milliárdot.
– A pihenőkártya különösen a vidéki szolgáltatóknak kulcsfontosságú, mivel jelentős a munkahelyteremtő, -megtartó ereje, amely a válságot követően fontosabb, mint valaha – állapította meg Guller Zoltán. Kitért rá: az alzsebek átjárhatósága a gazdaság újraindítását segíti. – Az elmúlt bő egy év alatt csak nagyon limitált lehetőség volt a szálláshelyek nyújtotta élmények élvezetére, ezért esélyes, hogy a Szép-kártya-tulajdonosok körében a vendégszobákra fordított kiadás bővül a legdinamikusabban.
Belföldön a tavalyinál is jobb szezonban reménykedünk, szerintem a nyár rekordokat dönt majd.
A fokozatosság elvét figyelembe véve az a közös cél, hogy szabad nyarunk legyen – húzta alá az ügynökség vezérigazgatója.
Ismertette: a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint hétről-hétre nő az előfoglalások száma a vidéki szálláshelyeken, a nyári hónapokra már havonta csaknem egymillió vendégéjszakát lekötöttek, a legtöbbet, 1,1 milliót júliusra.
Az adatok alapján a Balaton-térség szálláshelyei a legnépszerűbbek, őket követi a Mátra–Bükk, Debrecen és térsége, illetve Budapest környéke. A küldőországok esetében Németországból, Csehországból, Lengyelországból, Ausztriából és az Egyesült Királyságból foglaltak a legtöbben.
– Szándékunkban áll széthúzni a forgalmat, ezért több új térséget helyezünk a figyelem középpontjába, például Kelet-Magyarországon olyan utazási célpontok népszerűsítésébe kezdünk, mint a Tisza-tó, a Tisza, Hajdúszoboszló és térsége.
A Balaton a nyári hónapokban megtelt, nincs szüksége reklámra, de a fejlesztések nem maradnak el. Támogatjuk az elektromos hajózás elterjedését, több szálloda épül, számos strand megújul, és jövő tavasszal új kompot állítunk forgalomba.
Cél, hogy a Balaton és környéke egy európai, környezetbarát üdülőhellyé váljon – tette hozzá Guller Zoltán.
Budapest mozdul
Európában tavaly 71 százalékos zuhanást mértek a nemzetközi utazásokban, és hazánkban is százmilliárdokban mérhető a turizmus bevételeinek visszaesése.
– Ezért is lényeges, hogy már az újraindulásnál tartunk. A külföldiek elmaradása miatt viszont Budapest helyzete még kevésbé lesz kedvező, ezen segíthet, ha a hazai utazók a fővárost is lehetséges úti célként tekintik – vélekedett az ügynökség vezetője, hozzátéve, hogy az új térségi lehatárolással Budapest tízszer nagyobb lett, tízszer több élményt nyújt.
Guller Zoltán jelezte: az MTÜ marketingakcióiban a jövőben is hangsúlyos üzenet marad, hogy érdemes Budapestre látogatni. Hozzátette, hogy az ügynökség nemzetközi kampányokat is indít, hogy már a határok megnyitása előtt Magyarországgal tervezzenek a külföldi utazók.
Nemrégiben a V4-országok is megállapodtak, eszerint közös vendégvonzó kampánnyal készülnek a nemzetközi keresletre, hogy a visegrádi térség turisztikai kínálata felé tereljék a külföldieket.
Forrás: Magyar Nemzet
Nyitókép: olvasói fotó / Sebestyén Réka
