Hová tűnt a kékalga?

A Szigligeti-medencéből is elfújta a szél a kékalgát, vagyis cianobaktériumokat.

– Idén a megszokottól eltérően korábban jelent meg a kékalga a parti sávban, a Szigligeti-medencében, ám mára már ennek az algatömegnek is semmi nyoma, sem a nyíltvízben, sem a parti sávban- mondta Somogyi Boglárka, algológus. A kutatóintézet főmunkatársa azt is elárulta, hogy gyorsan melegszik a víz hőmérséklete, ami a nyár elején megjelent “korai” kékalgának már lehet, hogy nem kedvez, de a vízben kis mennyiségben már megjelentek a nyár közepére-végére jellemző fecskemoszatok és a nyár végi kékalgák is.

– Ha a szél felkavarja a vizet, a partmenti sávban összegyűlt algatömeg eltűnik, a szél kisodorja őket a nyílt vízre. Az algák hasznosak a tó szempontjából, a tavi élet alapját jelentik.

Máskor később jött

Július vége, augusztus eleje az algavirágzás ideje a Balatonnál. Ám nem mindegyik algafajnak kedvez ugyanaz a körülmény.

Egyelőre elfújta a szél a kékalgát Fotó: likebalaton.hu

Nem kell tartanunk mindegyiktől

Az sem mindegy, melyik fajta szaporodik el túlságosan. A fecskemoszat és a zöldalga nem okoznak problémát. A kékalga, vagyis cianobaktérium a fürdőzők réme, amelyik krémlevesre emlékeztetően zavarosra változtatja a vizet. A fürdőzés és az ivóvíz kivétel tekintetében gondot jelent. A cianobaktériumok olyan méreganyagot termelnek, amelyek bőrirritációt és a nyálkahártyák irritációját, így a szem gyulladását is okozhatják.

A hétfői mérés során a megengedett 50 mikrogramm/liter csupán tizedét mérték a Balatonban, így elmondható, hogy a víz jelenleg jó minőségű, fürdőzésre alkalmas, ám az algológus szerint ez az állapot bármikor változhat, és a nagy melegben az algák akár korábban is elszaporodhatnak a szokásos július végi-augusztus eleji időpontnál. Egyelőre azonban pancsolásra és sportolásra is alkalmas a tó.