Az ország legnagyobb múltú biológiai kutatóintézete parkjának árnyas fái alatt található akváriumokban a Balaton parti övében élő halfajok tekinthetők majd meg, de láthatók lesznek itt makrogerinctelenek is, például az invazív cifrarák. A látogatók megtudhatják, hogy mire lehet jó a vándorkagyló, és azt is, hogyan járulnak hozzá az édesvízi kisrákok a vízminőség védelméhez.

A kutatók a nap folyamán többször is bemutatják, hogyan zajlik a mintavétel a gyakorlatban, illetve hogy a vett mintákban hogyan keresnek vízi gerincteleneket. Meg lehet tekinteni a Közép-Európában egyedülálló mezokozmosz-rendszert, melynek segítségével a kutatók a sekély tavakban zajló folyamatokat modellezik, és olyan globális kérdésekre is válaszokat keresnek, mint például a klímaváltozás. Aki kedvet érez, kvízjátékban tesztelheti a tudását, és díjazzák a nyílt napon készülő legötletesebb gyerekrajzokat is.

Ezen a napon az érdeklődők a műemlék épületegyüttesbe is beléphetnek, ahol megfigyelhetik, hogy néznek ki az algatenyészetek mikroszkóp alatt. A nap folyamán több alkalommal lesz vezetett tudományos túra az épületben, melynek során arra is fény derül, hogy mik azok a mikroszennyezők, és milyen hatással vannak a vízi élőlényekre. Műholdképek is láthatók lesznek a Balatonról, a vízáramlást pedig látványos fizikai kísérletekben modellezik a kutatók.

A Balaton madarairól tartott előadásban szó lesz arról is, hogy okoz-e gondot a kormorán a Balatonon, vagy hogy növekszik-e vagy éppen csökken a hattyúlétszám a tavon. Egy másik előadás a Balaton-kutatás horgászati vonatkozású eredményeit ismerteti, ahol többek között az is szóba kerül, hogy mennyire terheli a Balatont a horgászok által a vízbe szórt etetőanyag.

A részletes program itt található.

Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága sajtóközlemény