A három nap alatt 6-8 ezer ember is ellátogat a különleges hangulatot árasztó helyre. amelyet erre az alkalomra változatos programokkal töltöttek meg a szervezők, ahogy a korábbi években is. Vallások és kultúrák találkoztak: A test, a lélek és a szellem is kapott útra valót.

Búcsúval ünnepeltek

A szakadó eső ellenére sokan látogattak el már 1996 augusztusában is a Krisna-völgybe, amikor a templom elkészült. Így emlékeznek Krisna-völgyben a kezdetekre.

A feltűnő szárik melett programok is színesítették a hétvégét a völgyben Fotó: Németh Levente

— A turisták már akkor eljöttek, amikor még semmi nem volt ezen a területen, és csak azt tudtuk megmutatni nekik, hol lesz az iskola, a pékség, a kert, és minden, ami azóta felépült és a búcsú napján látogatható – mondta Hosszú Zoltán, a Krisna Hívők elnöke, aki Somogyvámos alpolgármestere. – 1993 óta tudatos környezetgazdálkodást végeztünk a területen, tavakat hoztunk létre, 450 ezer fát ültettünk, amelynek köszönhetően a biodiverzitás gazdagodott. Az itt fészkelő 25-30 féle madár százhetvenre bővült. Dél-Dunántúl legnagyobb „fecskrezervátuma” található a tehenészetünkben-emelt ki néhány, a környezetre gyakorolt kedvező hatást Hosszú Zoltán, aki Somogyvámoson él családjával. Reggel fél ötkor már az első istentiszteleten vesznek részt színes oltár előtt, amelyen Krisna áll örök társával.

A búcsú idején nem takarta függöny az oltárt, bárki gyönyörködhetett benne Fotó: Németh Levente

A Krisna völgyben 600 szent hely van, amely meditációra és mantrázásra ad lehetőséget, hogy a lelki békét támogassa. Három napig felbolydult a völgy, többezren voltak kíváncsiak a színes programokra.

A hölgyek felpróbálhatták a szárit Fotó: Németh Levente

– Még soha nem volt rajtam szári, de nagyon kényelmesen érzem benne magam, ugyanakkor fura is, hogy itt ebben járnak a nők, én amolyan ünnepi viseletnek képzelem el – mondta a hindi viseletről Tóth Boglárka, miközben a könnyű esésű kelmével tekerték körbe. Ám nem a szári volt az egyetlen, amelyet az iskola épületében megpróbálhattak az érdeklődők. Kézműveskedhettek, és még a védikus sakkot is kipróbálhatták, amely a közismert játék elődjének számít.

A biokertészet ámultaba ejtette a látogatókat Fotó: Németh Levente

– Nem először járunk itt, bár búcsúban még nem voltunk. Az a nyugalom, amely itt árad, a kedvesség, a szeretet által, nagyon jól esik. Az életstílus nagyon tetszik. Felemelő érzéssel térünk innen mindig haza – mesélte Farkas Margit, aki Edőkertesről érkezett a családjával, hogy bejárja területet. Óránként indult csoport a biokertészetbe, ahol az uborkához hasonló karellát is bemutatták az érdeklődőknek, és a gondosan rendben tartott szerszámokat is megnézhettük, amelyekkel igyekeznek a lehető legkevesebb kárt tenni a talaj szerkezetében.

A karella és az uborka is közkedvelt finomság a biokertészetből Fotó: Németh Levente

A vállalkozó kedvűek a legkülönbözőbb tematikus sétákat, vagy zarándokutakat tehettek a völgyben. szerencsét hozó, karma tisztító, zarándoklaton, vagy gyógynövény túrán is részt vehettek. A ökrös szekérrel is új élményre tehettek szert az érdeklődők, akik a szerzetes-író Sivaráma Swamitól is kérdezhettek előadása alatt, vagy éppen színpadi bemutatón gyönyörködhettek egyebek között a Gaura-vani tánccsoport előadásában. Érdekesnek bizonyult az iskolások műsora, akik ugyancsak tükröt mutattak a közönségnek és a világnak előadásukkal. Az anyagi javak hajszolásával járó stresszes életmódót, a szenvedélybetegségek káros hatását, és a húsfogyasztás lelki hátterét is kiemelték műsorukban. A színpad közelében álló gasztrosátor is megtelt ebédidőben, ahol húsmentes ételekkel kínálták a látogatókat.

Ősi magyar mesterségeket őriznek a Krisna tudatúak

Az ásványékszerekben Krisnás könyvekben és indiai viseletek kínálatában bővelkedő kirakodó vásárban állt egy különleges stand, ahol az ősi indiai mesterségeket a magyar hagyományokkal ötvözték. Szövőkereten mutatták be, hogyan készültek egykor a kelmék.

Régi magyar mesterségeket ötvöznek az indiai hagyományokkal Fotó: Németh Levente

– Ez egy „négynyüstös” szövőkeret, éppen egy sálat készítek a segítségével. A textilművesség kihalóban van Magyarországon, igyekszünk őrizni belőle, amit csak tudunk – mutatta Németh Péterné, miközben a kék-szürke mintájú sálat készítette.

Németh Péter bemutatta, hogyan dolgozzák fel a kendert Fotó: Németh Levente

– Magyarország egykor kendernagyhatalom volt, ma már nem készülnek itt lenből és kenderből a ruhák. Egyedül mi őrizzük ezt a hagyományt. A kendertermesztés engedélyhez kötött, pedig egy nagyon jó alapanyagnak számít – mondta Németh Péter, aki azt is megmutatta az érdeklődőknek, miként lehet a kenderből szálakat nyerni a textilkészítéshez.

Felnőttek előtt is megnyílt az iskola

Eredetileg ötven gyermek jár a zsákfalunak számító Somogyvámos iskolájába, amely a Krisna-völgyben egy dombtetőn áll. A hétvégén az épület a legkülönfélébb korosztályok előtt nyitotta meg kapuit. Falai között a hétköznapokon elkülönítve tanulnak fiúk és lányok, amelyet jól bevált módszernek tartanak. Az országos kerettantervet ők is teljesítik, ám náluk projekthetek alatt sajátítják el a gyermekek az ismereteket, ám ők a többi általános iskoláshoz képest gyakorlati tudást is szereznek. Egyebek mellett kertészkedni és tehenet fejni is megtanulnak, így nem kell azon gondolkodniuk, hogy melyik növény egynyári, vagy éppen évelő, és azon sem hökkennek meg, hogy a tejet a tehén adja, és nem a tejgyárban készül. Az intézménybe bárki járhat, ha teljesít bizonyos elvárásokat, amelyek a Krisna tudatúak között természetes, mint a vegetáriánus életmód.