Az egykori várbörtön mínuszharmadik szintjénél csakegy nyomasztóbb hely létezhet: a mínusz negyedik. Régészek és barlangászok azt kutatják, mitrejtenek az ódon falak.
Egyre nyomasztóbbak a mindig sötét és hideg termek, ahogy haladunk lefele az egykori várbörtön csigalépcsőjén. A mínusz harmadik szintet elérve ez az érzés felerősödik, azonban még hátborzongatóbb a gondolat, hogy valaha létezhetett a mélyben egy még sötétebb hely, elfeledett tömlöcökkel. Erre utalt a többi között egy, a lépcső melletti befalazott járat.
A régészeti módszerekkel végzett kutatást Nagy Szabolcs Balázs régész vezeti, aki elmondta, a kiindulópont az a kérdés volt, létezik-e mínusz negyedik szint. A jelenleg feltárt rész bejárata be volt falazva, ami egy feltöltött járatban folytatódik. A szakemberek a töltés mfelső részében modem sittet, vasakat, építési ‘törmeléket találtak.
Ahogy mélyebbre jutottak, elérték a mínusz harmadik szintre vezető lépcső alatti részt, melynek boltozata arra utalt, hogy létezhet további lépcsőforduló. A kutatás során azonban átértékelődtek a korábbi feltevések. A járatot a’ szakemberek kitisztították, viszont az nem egy következő, mínusz negyedik szintre vezet.
– Az embereket mindig érdekelte, hogy létezik-e mínusz negyedik szint, ezért itt már korábban is kutakodhattak, de nem jutottak sokáig – mondta a régész. Hozzátette: az üreg végén feszítővasat, néhány szerszámot találtak, ami talán ennek az emlékét őrzi. Előkerült azonban egy 2,35 méter magas falmaradvány a habarcsos járószint alatt, ami további kérdéseket vet fel. A falazatban, amelyet a közelben bányászott kövekből építettek, egy falifülke részlete is napvilágot látott. A megfigyelések alapján kétségtelen, hogy a feltárt falazat egy korábbi építmény része lehetett. Ezek után megállapítható, a ma álló épületnek mínusz negyedik szintje nem volt, viszont van egy fal a korábban feltételezett mínusz negyedik szint mélységében. Ez a fal a mostani épületnél régebbi, és a jelenlegi falakat részben erre terhelték rá.
Nagy Szabolcs Balázs elmondta, a középkorban a várhegy felszíne sokkal keskenyebb volt, amit később a 18. században nagy feltöltésekkel megnöveltek, így teret nyertek a két szélen. Ezt a folyamatot nyomon lehet követni a feltöltésekben, amelyekből kora újkori, 16-17. századi kerámiatöredékekkel vegyesen őskori, középkori cseréptöredékek és egy 1659. évi pénzérme került elő. A vár területén általánosan jellemző, hogy a különböző korszakok emlékei keverednek a nagy feltöltési rétegben. Mivel a vár mindig kiemelt szerepet kapott, ezért feltehetően jelentős épületek romjai pihennek a földben.
A mai ügyészség alatt például egy középkori templom maradványai is valószínűsíthetőek. A régészek barlangászokkal közösen kezdték a feltárást, mivel a kezdeti járatnak nem volt biztos a statikai állapota. A barlangászok érdeklődésből továbbra is a régészekkel dolgoznak.
…
A várbörtön épületében egykor a bíróság és az ügyészség is helyet kapott, a 20. században kizárólag börtönként funkcionált egészen 2003-ig. Az épület ítélkezési feladatokra alkalmatlanná vált, ezért irattározási célokra használták.
A nyitott bíróság program korábban is lehetőséget adott az egykori várbörtön látogatására, de a vagyonkezelő további fejlesztésre törekedett. Ennek eredménye lett a Laczkó Dezső Múzeummal kötött együttműködési keretmegállapodás, és megnyílt a kiállítási tér a mínusz harmadik szinten. Hogy kiderüljön, mit rejtenek a falak, a törvényszék megbízásából elkezdték a szakemberek a feltárást.
… (Fejér Megyei Hírlap, 2016) |