Balatongyörökön látható Simándy József (1916-1997) Kossuth-díjas kiváló művész, az egyik legnagyobb magyar tenoristánk szobra. Nem hiába, hiszen a település a mai napig megbecsüli egykori kedves lakója emlékét.
A híres operaénekes ugyanis györöki háztulajdonos volt és a közeli Becehegyen egy kis szőlővel rendelkezett, amelyet 1955-ben vásárolt és maga kezelt. A településen a Simándy Baráti Társaság 1997 óta őrzi emlékét, de Balatongyörök is estekkel, előadásokkal, beszélgetésekkel, emlékkoncerttel – melyet idén is megrendeznek – tiszteleg egykori kedves lakója előtt.
Simándy, kinek neve egybeforrt Erkel Ferenc Bánk Bánjának címszerepével nemcsak operaénekesként, hanem főiskolai tanárként szintén elismertséget szerzett. Bejárta Európa operaházainak színpadjait, itthon pedig igen ismert közönségkedvencnek számított.
Kiegyensúlyozott személyisége, hite, családcentrikussága mind-mind példaértékű, amelyhez a hátteret a balatoni környezet nyújtotta számára. Számos nyilatkozatában elmondta, milyen nagy szerepet tölt be életében a Balaton és vidéke, ahol az 1950-es évektől egészen élete végéig igen sokszor megfordult:
„1950-et írtunk, amikor végzetesen beleszerelmesedtem ebbe a vidékbe. Széldeszkákból építettük a szőlőbe ezt a kis mézeskalács kunyhót, zöld ablakokkal, zsalukkal, jobban szeretek itt lenni, mint a vízparti nyaralóban, Győrökön. Nagyon fontos volt mindig, hogy munkálkodjak a szőlőben: fel kellett frissülnöm lélekben és testben. Hogy a közönség ne unott, fáradt valakit lásson és halljon a pénzéért, hanem friss lelkű, egészséges testű embert…
Erre kellett a Becehegy csöndje, madárdala, friss levegője, mely többet ér a legjobb tüdőszanatóriumoknál. A szőlészetet a szomszédoktól tanultam. Hazudnék, ha azt mondanám, tökéletesen értem, de elég jól tudom csinálni. Meghallgatok mindenkit. Főleg olaszrizlingem van, meg saszlám, néhány tőke Csabagyöngye. A metszést megtanultam, aztán vettem egy kapálógépet, magam csinálom ma is… Feleségem megszervezi ősszel a szüretet, a barátokkal leszedjük, ledarálom, kipréselem, közben megfőzöm a birkapörköltet… Nagyon jól tudok főzni.” – olvashatjuk e szép vallomást korunk leghíresebb Bánk bánjától.
Kenessey Jenő
Balatongyörök és vidéke nemcsak Simándy Józsefet babonázta meg. Kenessey Jenő (1905-1976), az Operaház karnagya, zeneszerzője is szívesen horgászott e vidékén, de Sárdy János (1907-1969) az igen kedvelt színész-énekes is jó szívvel töltötte itt nyarait.
Ferencsik János
Balatonfüred zenei hagyománya igen gazdag. Az Alapfokú Művészeti Iskola Lajtha László legjobb tanítványának, a kétszeres Kossuth-díjas Ferencsik János (1907-1984) karmesternek nevét viseli.
1982-ben Ferencsik lett a település első díszpolgára, 2016-ban szobrot is avattak tiszteletére Füreden. A mind hazánkban, mind a nemzetközi porondon igen ismert és elismert karmester pályája a két háború közti időszakban kezdődött és párhuzamos sikerekkel zajlott itthon és a nagyvilágban egyaránt. 1957-től az Operaház főzeneigazgatója lett, híres volt igen kiterjedt repertoárjáról és a kortárs zeneszerzők műveit szintén előszeretettel vezényelte. 1954-ben épült meg villája Füreden, a Tamás-hegy oldalán, rendszeres látogatója lett a településnek.
Egyik utolsó interjújában (1982-ben) meghatóan vallott Balaton-szeretetéről: „A haza az ember tágabb családja, az ország az ember tágabb otthona. A hazaszeretet, a tájtisztelet mindnyájunk természetes érzése, a valahová tartozás ősi ösztöne. Ugyanezért a még oly kellemes külföldi utak után is alig várom, hogy hazaérjek, hogy megint itt legyek honomban, a hazámban… És az első alkalommal be a kocsiba és le Balatonfüredre. (…) A mindig változó, mégis ugyanaz: a Balaton, a hegyek, dombok, szőlők, a szívet-lelket örvendeztető vidék a maga egészében. Kit nem gazdagít ez az élmény? Ez az élmény a muzsikust is gazdagítja, akiben ez ezután zenévé formálódik át. Így lesz a Balatonból zene az előadó és — rejtve — a hallgató számára is.”
Balatonfüred a híres karmesterről elnevezett zenei ünnepségekkel, hangversenyekkel, az életmű folyamatos életben tartásával emlékezik minden évben egykori neves, nyári lakójára.
Balázs Árpád
Balatonfüreden Ferencsik mellett nagy kultusz övezi Balázs Árpád (1937-) Oscar-díjas filmzeneszerzőt, többszörösen díjazott szintén világhírű, érdemes művészt. Bár Szentesen született, 1948-ban járt először Füreden, majd 1969-ben Paloznakon lett nyaralója.
Nemcsak a táj szeretete fűzi a vidékhez, igen hamar részese lett a helyi zenei életnek egyaránt. Füredi hívogató címmel írt dalt a zeneiskolának, de ő szerezte a Balatonvin Borlovagrend zenés jeladása című kamaraművet is, valamint a Füredi muzsika című fúvós zenekari opuszt, amelyet 2004-ben mutattak be Füreden. Elkötelezetten kutatja a bor- és a zenekultúra kapcsolatát, ebben a témában számos fontos és komoly eredményt ért el.
Nemcsak Pálóczi Horváth Ádám bordalgyűjteményét lelte meg, hanem rátalált egy kevésbé ismert zenei műre: Egressy Béni füredi operájára. A számtalan zeneművet komponáló, a világon is szinte mindenütt ismert Balázs Árpád a Szigligeti Alkotóházban írta meg a Bodzavirág című kórusművét, amely Deák Kristóf Mindenki című Oscar-díjas filmjének fő dala lett. Napjainkban szintén aktív tagja a település kulturális életének, talán egyszer megkomponálja a tervei közt szereplő füredi Carmina Buranát, a Carmina Fürediensist is.
Horváth Ernő
A balatonfüredi zenei élet fő motorja – kiről szintén ildomos megemlékezni – Horváth Ernő (1940-2002) általános iskolai tanár, karnagy volt, aki igen szívén viselte az alsófokú zenei tanítást, a magyar zenei oktatás fontosságát. Több mint négy évtizedig a füredi Bem Iskola gyermekkórusának karnagyaként tevékenykedett, kórusát több alkalommal külföldi fesztiválokra is eljuttatta, valamint számos hangzóanyag (tévé és rádiófelvétel, CD) készült előadásaikból. Sok-sok díja, elismerése mellett megbecsült tagja volt a füredi közösségnek, zenei életnek.
Fischer Annie
Fischer Annie (1914-1995) neves, többszörös Kossuth-díjas zongoraművésznő szintén a Balaton nagy kedvelője hírében állt, Akarattyán lelte meg tavi, nyári nyugalmát. Először Aligán volt egy kicsi háza, de onnan költöznie kellett a pártüdülő építése miatt, aztán „felajánlották neki, hogy bármelyik villát választhatja az államosítottak közül, de ő azt mondta, hogy nem hajlandó olyan házba menni, amelyet valakitől elvettek. Ragaszkodott a házához, hajthatatlan volt. Lebontották, és felépítették pár kilométerrel odébb. Szépséges kilátás nyílt onnan a tóra, minden szabad percét ott töltötte. (…) Annie a Balatonnál szenvedélyesen horgászott, és persze gyakorolt. Itt tudta leginkább az új műveket megtanulni.” – olvashatjuk a Fischer Annie életét bemutató monográfiában.
Való igaz: Fischer Annie hosszú évekig a balatoni nyarak nagy rajongója volt, hiszen férjével, Tóth Aladárral, az Operaház igazgatójával és baráti művésztársaságával sokszor múlatták itt az időt. 1962-ben a Film, Színház, Muzsikának is hosszú, képekkel illusztrált riportot adott a tavi időtöltéséről, ebből megtudható, hogy a Balatonnál rendszeresen gazdagította repertoárját, újabb és újabb műveket tanult meg, emellett úszással, evezéssel és a számára igen kedves horgászattal kapcsolódott ki. Számára a Balaton valódi, feltöltődést jelentő, inspiratív helyszínné vált.
Solti György
Solti György világhírű karmesterről, zongoraművészről (1912-1997) kevesen tudják, hogy szintén kapcsolat fűzte a tóhoz. Édesapja, Stern Móric a XIX. század végén ugyanis Balatonfőkajáron született és nagyszülei sírja is a helyi izraelita temetőben áll. A család egyébként már a XVI. századtól ebben a kis faluban élt, mezőgazdaságból, később a pékmesterségből tartotta fenn magát. A világ szinte minden zenei színpadán megforduló Solti számos neves posztot betöltött életében – volt a Bajor Állami Opera főzeneigazgatója, a londoni Covent Garden Opera, a Chicagói Szimfonikus Zenekar, az Orchestre de Paris, valamint a Salzburgi Fesztivál zeneigazgatója, a Berlini, illetve a Londoni Filharmonikus Zenekar vezető karnagya –, második felesége, Lady Valerie Solti ösztönzésére látogatott el ősei egykori lakóhelyére, ahol 1997-ben fát ültetett és emléktáblát avatott. Sárközi Mátyás író a következőképpen szólt egyik tárcájában Soltiról és főkajári kötődéséről: „Szerencséjük az angoloknak, hogy nem Lord lettem, csak Sir – mondta Solti. – Mert predikátumként azt a falut választottam volna, ahonnan a családom ered, s az lenne a nevem, hogy Lord Solti of Balatonfőkajár; ezt pedig képtelenek lennének kimondani.” Sárközi azt is hozzáteszi, hogy Solti „Halála előtt Balatonfőkajárra utazott, a faluvégi dombról végigtekintett a napfényben szikrázó tavon, és úgy érezte, hogy végre valahová tartozik. Farkasréten Bartók mellé temették. A sírján ez áll: „Hazatért.”’
Apáti János
Siófokon él az a neves, külföldön is ismert zongorista és trombitás, aki még Louis Armstrong klarinétosával, Joe Murányival is játszott. Apáti Jánosról (1938-) van szó, akit a hazai dixieland és jazz világban igen jól ismernek, és aki siófoki, Balaton-parti otthonának szobájából, zongorája mellől napjainkban is naphosszat tanulmányozza a nagy tavat. Siófok zenei életének motorja, díszpolgára korábban számos hazai és külföldi fesztivál vezető fellépője volt. Zeneszerzőként, trombitásként és zongoristaként jelen van számos zenekarban, vezetője a siófoki Apáti Dixielandnak. Műveire hatottak a somogyi népdalok, Kálmán Imre dallamai, s leginkább a Balaton közelsége. Siófok blues és Balatoni felhőetűdök című tavi alkotásait is a tó szépsége inspirálta és az sem mellékes, hogy tanítványa volt az a Bényei Tamás – a Hot Jazz Band zenekar vezetője –, aki Siófokon nőtt fel és napjainkban a hazai jazzélet egyik legismertebb alakja. Mester és tanítványa indította útjára már jó pár évvel ezelőtt, az azóta hagyományként tovább élő, nemzetközi fellépőkkel is tarkított színvonalas siófoki New Orleans Jazz Fesztivált.
Természetesen sorolható még zeneszerzőink, zenészeink és a Balaton szoros kapcsolata. Haláláig nagy rajongója volt a tónak a világhírű alkotó, Kocsis Zoltán, aki koncertjei után Zamárdiban talált nyugalomra. Siófokon él a szintén számos díjjal kitüntetett Teleki Miklós híres orgonaművész, akinek nyári, Balaton környéki orgonaestjei és meghívott vendégei a muzsika felemelő világába kalauzolnak bennünket. A Balaton ezen a nyáron is számos, színvonalas komolyzenei élményt tartogat, több helyütt méltón idézve a települések zenei nagyjainak emlékét, életművét.
