Minden évben megszervezik a tókutatók a nyílt napot, hogy bemutassák az érdeklődőknek munkájukat, illetőleg azt, hogy milyen a Balaton vízminősége, ami idén is nagyon jó, utalt céljaikra Takács Péter tudományos főmunkatárs, főszervező. Kiemelte, idén a korábbinál több hínár amiatt alakult ki a tóban, mert márciusban a növény csírázásához kedvezett a nyugodt, szélcsendes időjárás.
A tóparton a kutatók megmutatták a Balaton élővilágát, a növényeket, az állatokat, így a gerincteleneket, mint a csigák, rákok, kagylók, valamint a halakat. Utóbbiakról, amelyekből többet is akváriumokban lehetett látni, elhangzott, 24 halfajta él a tóban, ami gazdag állománynak nevezhető az európai tavakhoz képest. A Balatonban többek között sok szélhajtó küsz, dévérkeszeg, ponty, süllő, sügér található, és élnek ritkább fajok is, mint a Fekete-tengerből származó folyami géb és az észak-amerikai fekete törpeharcsa, az angolna egyre ritkább.
Külön beszéltek a kutatók a hínárfajtákról, amelyekről Tóth Viktor tudományos főmunkatárs azt mondta, hogy 22 őshonos fajta él a tóban, mint például a süllőhínár, a békaszőlő. Utal rá, a 600 négyzetkilométernyi Balatonnak mindössze 1,5 százalékán található hínár és nád élőhelyükön, a part közelében. A legtöbb hínár – amit a kutató az élővilág lételemének nevezett – a Keszthelyi-medencében él, mert oda a Zala folyó sok tápanyagot visz magával.
Az érdeklődők előadásokon is tájékozódhattak a Balaton különleges értékeiről, illetőleg mikroszkóppal nézhették meg a tó legapróbb élőlényeit, teszttel próbára tehették tudásukat a Balaton élővilágáról, a legkisebbek pedig lerajzolták kedvenc halaikat.
Forrás: veol.hu
