A szervezők tizenhárom egész estés mozifilmmel készülünk a négy napos fesztiválra.
Enyedi Ildikó Cannes-ban bemutatkozó Füst Milán adaptációja, A feleségem története – Enyedi Ildikó új filmje koprodukcióban készült, így a mindet elsöprő szerelmi történetének hőseit az elbűvölő francia világsztár Léa Seydoux és a holland Gijs Naber formálják meg.
Az Oscar-díjas Deák Kristóf egy nagyon mai problémát az “unokázós csalások” problematikáját dolgozta fel Az unoka – Deák Kristóf filmje című játékfilmjében, de Grosan Cristina is mai témához nyúlt groteszk humorú alkotásában, A legjobb dolgokon bőgni kell / Things Worth Weeping For-ben.
Fazeka Máté Bence első nagyjátékfilmje, a Kilakoltatás – Fazekas Máté Bence filmje drámának induló tragikomédia egy újonc bírósági végrehajtóról, Tiszeker Dániel romantikus komédiájában, a Nagykarácsonyban pedig egy tűzoltó élete változik meg gyökeresen.
Kis Hajni karcos és mégis életigenlő drámája, az A-kategóriás Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon is díjazott Külön Falka / Wild Roots egy börtönviselt apa és vadóc kislánya komplikált egymásra találásáról mesél, Lőrincz Nándor, Nagy Bálint pedig első nagyjátékfilmjében, a Legjobb tudomásom szerint – Lőrincz Nándor és Nagy Bálint filmje-ben egy nemi erőszak felderítését meséli el a férj szemszögéből.
A kiskamaszok is találhatnak kedvükre való filmeket: Dobó Kata különleges jelmezeket és mesebeli látványvilágot felvonultató ifjúsági filmjét, az El a kezekkel a papámtól-t Lakner Artúr Édes mostoha című regénye ihlette, A szerenád pedig a Veszprémi Petőfi Színházban bemutatott, azonos című mesedarab adaptációja.
Téli álom címmel részben Magyarországon forgattak lengyel-magyar romantikus filmet, amelynek középpontjában egy lesérült sportoló küzdelme áll.
Több alkotó a közel-és távoli múltba tekint vissza. Fabricius Gábor első egész estés munkája, a Velencei Filmfesztivál Kritikusok hete programjában Leginnovatívabb film díját elhozó Eltörölni Frankot – Fabricius Gábor filmje fullasztó atmoszférájú, erőteljes vízió az elnyomó szocialista hatalom működéséről, a Magyar Passió, Eperjes Károly rendezői bemutatkozása az ötvenes évek magyarországi keresztényüldözéseit választotta témául, az Elk*rtuk pedig politikai krimi, főszerepben az őszödi beszéd kiszivárogtatásának háttere után nyomozó fiatal elemzőlánnyal és újságíró szerelmével.

A tévéfilmek szekcióban hét alkotás közül választhatunk, legtöbbjük egy-egy színdarab filmes adaptációja.
Pacskovszky József Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikerét, a Kék rókát vitte vászonra, Száraz Dénes, Zsigmond Emőke, Fekete Ernő és Schmied Zoltán főszereplésével, Vidnyánszky Attila Bánffy Miklós a népvándorlás korában játszódó színdarabjából készített tévéfilmet Attila, Isten ostora címmel.
A székesfehérvári Vörösmarty Színház darabját Szikora János filmesítette meg, az Ítélet és kegyelem a haynaui megtorlások egy kevésbé ismert epizódját eleveníti fel, a főbb szerepekben pedig Gáspár Sándor, Imre Krisztián és Hirtling István láthatók.
A romantikus történtek kedvelőinek is bőven lesz miből válogatni.
Goda Krisztina Gárdonyi Géza Ida regényéből forgatott kosztümös filmet, Iványi Marcell pedig a Budapesti Operettszínház Szétszakítottak című zenés előadása dolgozta fel Örök hűség címmel (a főbb szerepekben Janza Kata, Gubik Petra, Földes Tamás, Dénes Viktor, Sándor Péter és Oszvald Marika láthatók).
A Korai menyegzőt, a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásának adaptációját Vékes Csaba és Olt Tamás álmodta képernyőre.
A gyerekekre is gondoltunk, hiszen megtekinthető lesz Novák János Nemes Nagy Ágnes írásaiból létrehozott, a Kolibri Színházban több évtizede sikerrel futó Bors nénijének tévéfilm változata is.

Az idei hat hosszú dokumentumfilmünk közül kettő is a kortárs magyar sport kiemelkedő alakjával foglalkozik.
Hogyan lett a bajai úszókislányból a világ ünnepelt Iron Ladyje? A Katinka című dokumentumfilmből megismerhetjük Hosszú Katinka gyermekkorát, felnőtté válását, magánéletének és sportkarrierjének meghatározó állomásait.
Muhi András Pires filmje, az Egy mindenkiért egy rendkívül elhivatott, komplex személyiség portréját rajzolja meg, és azt kutatja, milyen tényezők és karakterjegyek tették Szilágyi Áront a világ legjobbjává választott sportjában.
Két alkotás nagyon mai kérdéseket boncolgat. Kik a digitális nomádok, és miért választják ezt az életmódot? Oláh Katában akkor merültek fel ezek a kérdések, mikor a saját lánya is digitális nomádnak állt. Oknyomozásából anya és lánya közötti, országokon és éveken átívelő bensőséges dokumentumfilm lett.
Kőrösi Máté filmjében, a Dívákban pedig három húszéves lány portréját rajzolja meg, akik keményen küzdenek, hogy problémás múltjukat hátrahagyva végre leérettségizzenek.
Ketten pedig a magyar irodalom és történelem két fontos alakjáról forgattak portréfilmet. Bertha Lívia a 20. századi magyar irodalom egyik legolvasottabb szerzőjéről, Fekete Istvánról készített filmet, Zsigmond Dezső pedig öt országban forgatott dokumentumsorozata a nácik és a kommunisták által egyaránt üldözött mártír politikus, Esterházy János életútját mutatja be.

NAP

A fesztiválról itt olvashatsz érdekességeket és információkat

A balatonfüredi programokat itt találod

A balatonalmádi vetítéseket pedig itt