A nemzeti parkok hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedben
– Egyre inkább olyan programkínálatot nyújtva, amire a társadalmi igény is egyre nagyobb.
A társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra, a barlangok világának vagy éppen, mint itt a Bivalyrezervátumban is, az őshonos magyar haszonállatok megtekintésére keresik a lehetőségeket.
Ennek a társadalmi igénynek megfelelően szabjuk át a bemutatási infrastruktúra hálózatot, az ökoturisztikai kínálatunkat – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
Tudj meg többet a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumról itt.
A génmegőrzés fontos feladat a nemzeti parkokban
– A fejlesztésekkel a magyarországi nemzeti parki igazgatóságok munkatársainak száma a 2010-es létszámhoz képest megduplázódott, költségvetésük négyszeresére nőtt. Fontos feladatunkká vált a génmegőrzés, mely olyan állami feladat, melyet szintén a nemzeti parkok végeznek.
Az őshonos haszonállat-állományunk negyvenöt százalékkal nőtt az elmúlt években a nemzeti parkoknál
– mondta Rácz András.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban található Magyarország legnagyobb számú bivalycsordája
A magyar genetikájú bivalyok majdnem kipusztultak hazánkban az 1990-es évek elején, de
az itt található utolsó gulyát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jogelődje vásárolta meg és mentette meg a kipusztulástól
Napjainkban hazánk tíz nemzeti parkjában 2100 egyed él ebből a fajtából. A megújult kilátó is azt a célt szolgálja, hogy a látogatók betekintést nyerhessenek ezen állatok hétköznapjaiba.
– A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a föld mélyétől a csillagos égig kínál programokat a látogatók számára, kiemelve ezek közül a Bivalyrezervátumot, a Lóczy-barlangot vagy a bakonyi Pannon Csillagdát – mondta Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
