2021 októberében a Balaton-felvidék helyi közösségeit azok jó gyakorlatait, és jövőformáló kezdeményezéseit vizsgáló kutatás kezdődött a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében, az ADI stúdió közreműködésével.
Ez a féléves kutatás egy hosszabb, kétéves TÁJTÉKA nevű projektet alapoz meg, amelynek eredményeiből 2023 őszére elkészül a három elemből álló „TÁJTÉKA – A Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztára” című elemzés. Az urbanistákből és építészekből álló kutatócsapat több mint négyszáz jól bevált gyakorlatot elemzett, amelyek személyes interjúk elkészítésével kerültek a felszínre. Néhol meglepő, a sztereotípiáknak ellentmondó tapasztalatokat szereztek a Balaton-felvidék tájhasználatával és közösségeivel kapcsolatban. A teljes kutatást ősszel publikálják.
Balatoncsicsó
Fotó: Toroczkai Csaba VEB2023 EKF
A kutatók az általuk vizsgált negyven településen rendkívül sokféle adattal foglalkoztak, ami sokoldalú adatfeldolgozást is igényelt. Mintegy háromszázötven emberrel és szervezettel készítettek személyes interjút, a kiegészítő online kutatómunka során pedig kétszáznál több, a kutatás témájához kapcsolódó jó gyakorlatot és példaértékű projektet, illetve összeállították a vizsgált településeken aktív emberek és szervezetek csaknem kétszáz főből és szervezetből álló adatbázisát. A személyes interjúkat mélyinterjúk és helyzetértékelő workshopok is kiegészítették.
Kővágóörs
Fotó: Toroczkai Csaba VEB2023 EKF
A kutatás első fél évének különleges hozadéka, hogy létrejött egy olyan szótár, vagy fogalomtár, amely számos, csak erre a tájegységre és kulturális közegre jellemző egyedi kifejezést tartalmaz. A kutatók részletesen vizsgálták a régióban hagyományos, ugyanakkor keveset elemzett őslakos-bebíró-gyüttment viszonyokat is, a csoportok közötti konfliktusokat és az együttműködés lehetőségeit. De kiemelt figyelmet kapott a csendes és a proaktív turizmus szerepe, a biogazdálkodás buktatói, jó példái és jövője, valamint a rövid ellátási láncok fontossága is.
Szentjakabfa
Fotó: Toroczkai Csaba VEB2023 EKF
Megtudhatjuk azt is, hogy bár a szőlő a táj szimbolikus kultúrnövénye, a Balaton-felvidék a hasonló igényű mandula legjelentősebb termővidéke is Magyarországon. A KÉK munkatársai olyan meglepő jelenségekkel is találkoztak, mint például a mesefák, a szőrdilemma vagy a gasztromigráció.
“A sztereotípiáktól teljesen eltérő gyakorlatokat találunk. Ahogy jobban beleássuk magunkat a térség mindennapi életébe, azt látjuk, hogy a Balaton-felvidék egészen más, mint amit első benyomásra érzékelünk. A bortermelésen, ideiglenesen beköltöző közönségen és tömegturizmust kiszolgáló szolgáltatásokon túl olyan folyamatok és lehetőségek zajlanak, amiket érdemes erősíteni és tudatosítani az itt élő közösségekben.” – összegezte személyes tapasztalatait Bozsik Barbara, a TÁJTÉKA projekt és a kutatás vezetője.
Felsőörs
Fotó: Toroczkai Csaba VEB2023 EKF
A kutatók negyven Balaton-felvidéki településen a jövőkép és a trendek feltérképezése mellett átfogóan vizsgálták a múlt hatását is a jelen folyamataira: miként alakult át az idők során az a társadalmi, gazdasági közeg, és velük együtt az életmód, amely művelte és fenntartotta ezt a tájat.
Az átfogó kutatás eredményét, „A Balaton-felvidék jövőképe” című kiadvány (a TÁJTÉKA eszköztár első eleme) idén őszén kerül publikálásra, online és nyomtatott formában is elérhető lesz.
A TÁJTÉKA a KÉK – Kortárs Építészeti Központ projektje, melyet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósul meg.
Forrás: VEB2023 EKF
Nyitókép: Toroczkai Csaba VEB2023 EKF
Tovább olvasnál? Nézd meg ezeket is!
Pipacstenger a Hegyestű lábánál
Sokszínű, merész, elgondolkodtató – új alkotások a szoborparkban
A lenyűgöző Hegyestű
