A pécsi zenekar többször játszott Szigligeten, ezúttal reneszánsz és barokk művekkel érkeznek a településre.

Tanulmányaikat valamennyien a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatán végezték. A névválasztás a rézfúvós kamarazene gyökeréhez vezethető vissza. Az együttest az 1636-1707 között élt német zeneszerzőről nevezték el, aki nemcsak a toronyzene úttörőjeként alkotott nagyot, hanem mint író is. Mint korának nagy utazója, útjait – így köztük a magyarországi tartózkodását is – úti-regénybe foglalta.

Általánosan elmondható: a rézfúvós kamarazenét – különösen a kvintett-muzsikát – viszonylag szűk közönség, többnyire szakmai vagy ahhoz közel álló kör ismerheti, élvezheti. Az együttes célja e muzsika szépségét szélesebb körben megmutatni. Közelebb hozni ezt a fajta zenét a fiatalokhoz, az egészen kicsiktől az egyetemistákig, vagy a kulturális rendezvényektől az üzleti szférán át az utca emberéig.

A zenekar repertoárja öt évszázad muzsikájából merít. Reneszánsz és barokk művekkel, klasszikus, romantikus, valamint kortárs szerzők, a rézfúvósok standard darabjaival koncerttermekben, templomokban, kastélyokban szerepelnek.