Egyre kevésbé éri meg, de még mindig van befektető

Lassan négy éve tart az ingatlapiac felívelő ciklusa, és egyelőre nem látni a növekedés végét. A házak és lakások ára elsősorban Budapesten hatalmasat emelkedett. A külföldi befektetők még mindig látnak fantáziát abban, hogy – például Újlipótvárosban – ötösével, tízesével vegyék a lakásokat.

A legújabb hírek szerint a meghirdetett ingatlanok egyre tovább maradnak ‘lógva’ a hirdetési oldalakon, azaz egyre kevésbé viszik el gyorsan a lakásokat, ami az egekig szökő árak miatt is lehet. De a szakértők erre az évre még pörgős piacot és stabil árakat ígérnek.

A piac működéséből következik, hogy mivel az elmúlt pár évben egyre magasabb áron vehették meg a befektetők az ingatlanokat, lassan a bérleti díjakat is növelni fogják. Nyilván, hiszen csak így nyerik vissza a befektetett pénzüket.

Felborította a lakáspiacot a turizmus

Az albérlet árak megugrásán már túl vagyunk – nem kevesen szembesültek vele, hogy például egy olyan kislakást, amit korábban 80 ezerért adtak ki havonta, most akár 150 ezerért kínálnak.

A lakásbérleti piacot alaposan megrengette az Airbnb jelensége, elsősorban a fővárosban. Itt a belvárost és Buda frekventált részeit gyakorlatilag elfoglalták a rövidtávú bérlők. Megjelenésük egyre kijjebb jellemző; már a Városmajor utcánál (a Szent János Kórháznál) járnak a gurulós bőröndök.

Harmadával nőttek az ingatlanfejlesztési költségek

Az irodák árait nem hajtották fel a turisták, sem a befektetési célú vevők, így ezt a szegmenst eddig viszonylagos nyugalom jellemezte. Ám 2016 vége óta az építési költségek 30-40 százalékkal nőttek ezen a területen is.

Ez több tényezőből is ered: a kereslet megnőtt az építések iránt, mivel pörög az ingatlanpiac, alapanyagból és munkaerőből viszont hiány van. A szakképzett munkásokat sokkal jobban megfizetik például Ausztriában, így emelni kellett a korábbiakhoz képest a fizetéseket ahhoz, hogy a szakemberek itthon maradjanak. Vagy szakképzetlen munkaerővel kell dolgoztatni – aminek viszont jelentős kockázata van.

Megnövelt árakkal tudja tehát az irodát fejlesztő fél visszahozni a pénzét. Például, ha 2016-ban négyzetméterenként 13 eurós bérleti díjért adta ki a tulajdonos az irodát, most azért, hogy megemelkedett költségei megtérüljenek, havonta 15 euró/négyzetméter bevételt kell elérnie.

Mindez azt jelenti, hogy hamarosan a növekvő építési költségek ‘utolérik’ az árakat, és az egész hazai piacot bérleti díj emelkedés fogja jellemezni. Érdemes még most a szerényebb árakon bérelni, amíg csak lehet.