A balatonszemesi Bagolyvár utcában egymást követik a leginkább női neveket rejtő nyaralók, egyikük névadója a Ripostnak mesélte el történetét.
Magyarországon a két világháború között, valószínűleg nyugati hatásra, főleg a kispolgárság körében kezdett elterjedni az a szokás, hogy a hétvégi házaknak, villáknak nevet adnak. A névadásnál főként élő vagy elhunyt családtagok nevét használták, de gyakran valamilyen családi emlékre, titokra utaló elnevezés született. Bár a kedves szokás azóta kihalófélben van, a balatoni utcákon még találhatunk ilyen nyaralókat, és néha még a névadás történetét is megismerhetjük.
A szemesi Bagolyvár utca
Durcy, Éva, Rózsa, Ilus – ők mind olyan hölgyek, akikről villát vagy hétvégi házat neveztek el a balatonszemesi Bagolyvár utcában, ami az első szemesi nyaraló után kapta elnevezését.
Kedves kis házszámtábla: bagoly+vár= Bagolyvár
Fotó: Keller Mátyás
A mai Bagolyvár villa helyén a középkorban Bolondvár néven földvár állt, ami hol a törökök, hol a magyarok kezére került. Ennek a helyén épült fel 1898-ban az első balatonszemesi nyaraló, a Bagolyvár nevű romantikus villa, amelyet dr. Vajdits Alajos ezredorvos építtetett.
Ilus mama
Az Ilus Villa például 1924-25-ben épült Dr. Szabó Gusztáv egyetemi tanár és az egyetem rektora megbízásából, aki a magyar érdemrend középkeresztjének is tulajdonosa volt, és aki 2003-ban a Balatonszemesi fürdőegyesülettől poszthumusz Hunyady Díjat is kapott a településért végzett áldozatos munkájáért. A villának ma már közösségi oldala is van, amit Ilus mama unokái üzemeltetnek.
Ilus nagymama leszármazottjaié a villa a mai napig
Fotó: Keller Mátyás
A legfrissebb feliratok
Jóval később, már a kétezres években került a Rózsa felirat arra a házra, ami majdnem a szemesi Bagolyvár utca elején áll. A kedves kis hétvégi házat akkor vásárolta meg Rózsa néni és férje, még felirat nélkül.
Büszke kis mosollyal nyugtázza férje vallomását Rózsa néni
Fotó: Keller Mátyás
Lehet abban valami, hogy a kis házak elnevezése egy-egy vallomás is a névadó hölgy felé, Rózsa néni kicsit zavarban van, amikor elmeséli, hogy a férje róla nevezte el házukat, de közben az is látszik az arcán, mekkora büszkeség tölti el a kedves gesztustól.
Czuczi-lak
De ugorjunk egy kicsit arrébb a déli parton, egy másik utcához, ahol egymás mellett állnak a névre szóló házikók. A Siófokhoz tartozó Szabadisóstó villasora mindenkinek ismerős lehet, aki vonatozott már a Balaton déli partján, a vonatablakból kinézve ugyanis ez a pompás látvány tárul az ember szeme elé. Itt is akad friss felirat, a „Czuczi-lak” elnevezés különlegessége, hogy nem egy hölgy, hanem a férfi tulajdonos családnevéből alakult ki.
A férfi tulajdonos családneve után kapta az elnevezést
Fotó: Keller Mátyás
Ciprus vagy Balaton?
És hogy hogyan kerül Ciprus Szabadisóstóra? Természetesen egy felirat segítségével! Bár azt sajnos nem sikerült kiderítenünk, hogy a kis ház tulajdonosai milyen kapcsolatban állhattak a szigettel.
A szabadisóstói Ciprus
Fotó: Keller Mátyás
A Balatonoffseason nevű Instagram-oldal is gyűjti a kedves nyaralóneveket, az oldal üzemeltetői találták meg például a balatonszéplaki Eudoxia-villa történetét.
„Az Eudoxia-villa a dédmamám után kapta a nevét, a villa a családom anyai ágának tulajdona, Eudoxia pedig anyai nagyapám anyjának görög neve, de Édesanyám is második keresztnévként büszkén viseli ezt a nevet. Dédnagyapám a 60-as években a ház építését Szegedről távvezérelte le, és adta a nevet a háznak dédnagymamám iránti szerelme jeléül” – szól a kedves történet.
Névtudomány
Az úgynevezett névtudomány folyóiratában, a Névtani Értesítő egy 1979-es számában Hajdú Mihály, a nyelvtudományok akadémiai doktora részletesen kitér a balatoni villanevekre, sőt, egy azokról szóló tanulmány elkészítését javasolja.
A Durcy-villa Balatonszemesen
Fotó: Keller Mátyás
Azzal indokolja, hogy a villanevek vizsgálatával a névtudomány érdekes társadalmi szokást világíthat meg, de azt is feltételezi, hogy a jelenség afféle „nyugatmajmolás”, hiszen Angliában és Franciaországban bevett szokás volt a házak elnevezése.
Forrás: ripost.hu
