– A világ egyik legismertebb lova a Ford Mustang hűtőrácsát díszítő, felcsapott farkú, vágtató amerikai vadló. Azt viszont nagyon kevesen tudják, hogy
ezt a paripát először az Amerikában élő, magyar származású szobrász, Keresztes Károly faragta ki fából
– meséli Kaáli professzor, akinek a neve az általa alapított Kaáli Intézettel és a Magyarországra adoptált lombikbébiprogrammal együtt várt ismertté. A rendszerváltáskor az USA-ból hazatért orvosprofesszor egy intézményhálózatot épített fel, amelyet néhány éve a magyar állam megvásárolt tőle. A Holdról is észlelhető nagyságú vételárból aztán felépítette Közép-Európa legnagyobb veteránjármű-gyűjteményét a Balaton-felvidéki Dörgicsén.
A Kaáli Autó-Motor Múzeumban ma közel kétszáz oldtimer jármű – autó és motor – csodálható meg „szalon” állapotban.
A szép autókat kedvelő professzor ifjúságának egyik nagy szerelme, az „amerikai álom” egyik megtestesítője egy 1967-es Ford Mustang volt, amelynek egy ’71-ben gyártott példánya természetesen a gyűjtemény nélkülözhetetlen darabja.
A Ford Mustang emblémájának megálmodója az a Lee Iacocca volt, aki később a Ford elnöke lett. Feltehetően az ő javaslatára döntöttek úgy a Ford vezérkarában, hogy a felskiccelt kezdeti kétdimenziós terv alapján egy háromdimenziós emblémát szeretnének látni a fiatal férfiak játékszerének szánt izomautókon. A feladattal a Ford Design Studio szobrászát, Keresztes Károlyt bízták meg.
A Ford Mustang II így már az ő általa megformált emblémával debütált 1964-ben, és páratlan sikert aratott.
Olyannyira, hogy a Chevrolet Corvette-tel vetélkedve az egyik világszerte legismertebb amerikai autómodellé vált a hatvanas-hetvenes években. Eddig a világon több mint tízmillió Mustang talált gazdára abból az autóból, amelynek első formatervét ugyancsak egy magyar ember alkotta meg.
A professzor elhatározta, hogy az autólegenda előtt a Keresztes Károly által kivitelezett Mustang-embléma parafrázisával adózik.
Megbízta a Barta János szolnoki fémszobrászt,
aki arról híres, hogy roncstelepekről, bolhapiacokról szerzett gépelemekből (fogaskerekekből, csapágyakból, láncokból és hajtókarokból) készít anatómiai pontosságú szobrokat többnyire különféle állatokról.
Barta János másfél méteres vágtázó gépállatához, amelynek szívét egy dugattyú alkotja, a múzeum restaurátora, Nagy Péter készített stílszerű talpazatot. A mű a továbbiakban a múzeumban látható – természetesen a legendás Ford Mustanggal a háttérben.
Forrás: magyarnemzet.hu
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay/Designbymickey
